Nagyvilág

Az EU megfigyelő missziót küld Grúziába

Polgári jellegű megfigyelő missziót küld várhatóan az Európai Unió Grúziába - jelentette be a tagállamok közös kül- és biztonságpolitikai képviselője hétfőn Brüsszelben. A francia kormányfő szerint szankciók nincsenek napirenden Oroszországgal szemben az EU kaukázusi válsággal foglalkozó ülésén.

A Javier Solana reményei szerint legkésőbb október végéig megérkező küldöttség feladata mindenekelőtt a grúz-orosz fegyvernyugvást biztosító hatpontos tűzszüneti megállapodás betartásának ellenőrzése lesz. A főképviselő arra is utalt, hogy a jelek szerint novemberben megtartják az EU és Oroszország franciaországi csúcstalálkozóját.

Göncz Kinga megérkezik (Fotó: MTI)

Göncz Kinga megérkezik (Fotó: MTI)

Az Oroszország elleni szankciók nincsenek napirenden – jelentette ki hétfőn egy rádióinterjúban az Európai Unió soros elnökségét ellátó Franciaország kormányfője, néhány órával a grúziai válságról tartandó brüsszeli csúcstalálkozó előtt.

Francois Fillon szerint az EU és Oroszország között jelenleg a párbeszéd van napirenden. Ennek jegyében „Sarkozy elnök számos kezdeményezést fog tenni európai kollegáinak; például azt, hogy ismét ellátogat az orosz, illetve a grúz fővárosba, hogy így segítse elő a béke ügyét” – hangsúlyozta a kormányfő az Europe 1 francia kereskedelmi rádiónak adott interjúban.
A francia miniszterelnök szerint a rendkívüli csúcstalálkozó legerősebb üzenete az lehet, ha az EU egységesen lép fel: „Ragaszkodunk ahhoz, hogy az Európai Unió egyhangúan válaszoljon” – mutatott rá Fillon.

Az EU jól “szerepelt”

A grúz-orosz konfliktus „nagy újdonságának” nevezte a francia kormányfő, hogy Európának sikerült hatékonyan közvetítenie és megállítania a harcokat, ami pedig szerinte az elmúlt húsz évben az Egyesült Államok szerepe volt. Úgy vélte, hogy Washington az európainál keményebb fellépésével nem tudta hatékonyan megoldani a kaukázusi válságot.

Fillon hangsúlyozta: az EU nem kíván ujjal mutogatni Oroszországra és elszigetelni, nem kívánja a hidegháborút újra kezdeni, hanem nyíltan kíván tárgyalni Moszkvával. „Oroszország a modernizáció és a demokrácia útjára lépett, bár vannak még teendői e téren” – ismerte el.

„Oroszország nagy ország, olyan nagyhatalom, amely számít, és amelyet bizonyos értelemben az elmúlt húsz évben megaláztak… az ébredés talán egy kissé durva volt” – fogalmazott Fillon. Véleménye szerint „most Európának kell megtalálnia Oroszországgal a párbeszéd útját”.

London felfüggesztené az EU-orosz tárgyalásokat

Hétfőn a brit kormány az EU és Oroszország új partnerségi szerződéséről folyó tárgyalások felfüggesztésére szólította fel az uniót, tiltakozásul a grúziai orosz katonai beavatkozás ellen.

A felhívást Gordon Brown miniszterelnök szóvivője ismertette hétfői szokásos sajtótájékoztatóján, a Downing Street-i kormányfői hivatalban. A szóvivő szerint London úgy gondolja, hogy Moszkva cselekedetei miatt fel kellene függeszteni az EU és Oroszország partnerségi és együttműködési egyezségének megújítását célzó tárgyalásokat.

Az illetékes hozzátette: a brit kormány szerint “tetőtől talpig” felül kell vizsgálni az EU és Oroszország kapcsolatait.
Előző nap, a The Observer című vezető baloldali hetilapban Brown szinte ugyanezekkel a szavakkal maga is azt írta, hogy az orosz katonai fellépés miatt az EU-nak – és a NATO-nak is – teljes mértékben felül kell vizsgálnia Oroszországhoz fűződő viszonyát.

A brit kormányfő a cikkben kimondatlan, de egyértelmű utalást tett arra is, hogy felülvizsgálná Oroszország pozícióját a vezető ipari hatalmak nyolcas csoportján (G8) belül. Brown úgy fogalmazott: szükségessé válhat, hogy a csoport tagjai G7-ként az eddigieknél gyakrabban találkozzanak.

Rasmussen Brown ötlete mellett

Az Európai Uniónak csökkentenie kell az orosz energiaszállításoktól való függését – vélekedett a dán miniszterelnök.

Közvetlenül a grúziai válságnak szentelt EU-csúcs megkezdése előtt Anders Fogh Rasmussen úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy az uniónak “erős jelzést” kell küldenie Moszkvába, miszerint “a katonai agresszió nem kifizetődő”. A dán miniszterelnök szerint az uniós válasznak most a Grúziával való kapcsolatok erősítésében kell megnyilvánulnia.

Rasmussen azonban azt is fontosnak tartja, hogy az EU nagyobb mozgásszabadságra tegyen szert a földgázszükségletének egyharmadát biztosító Oroszországgal szemben.

Tiszta beszéd

Az Európai Uniónak nem kell megszakítania a kapcsolatait Oroszországgal, de egyértelműen kell beszélnie vele a grúziai katonai fellépés után – közölte Angela Merkel német kancellár.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik