Az újság információi szerint az ügyészség telefonon vagy levélben kereste meg az „idegen államok jelképeinek” használatára vonatkozó kérdéseivel a magyarlakta települések önkormányzatait. A lap érdeklődésére Tetyana Votykanics, az Ungvári járás helyettes ügyésze elmondta, hogy a leveleket a járási tanács (közgyűlés) képviselőinek beadványa nyomán küldték ki a magyarlakta településekre.
Az ügyészségi levelek kapcsán Szanyi Béla, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) ungvári járási szervezetének ügyvezető alelnöke, a járási tanács képviselője a lapnak nyilatkozva sajnálatosnak nevezte, hogy „egyes alulképzett politikusok” félrevezetik nemcsak a társadalmat, hanem a jogvédő szerveket is.
Illene tudni, mi a magyar zászló
Mint mondta, a járási jogvédő szerveket okosabbaknak vélte annál, minthogy részt vegyenek egy ilyen – szavaival szerint – mocskos politikai játszmában. Szerinte a hatóságoknak illene tudniuk, hogy a kárpátaljai – köztük magyarlakta – települések középületein nem leng idegen állam zászlaja, mindenütt a magyar nemzeti zászlót tették ki.
Az ungvári lap úgy tudja, hogy a nagyszőlősi járás ügyészsége telefonon kereste meg a települések polgármesteri hivatalait idegen zászlók után kutatva. A telefonos megkeresést kommentálva Illyés István, Tiszapéterfalva polgármestere az újságnak elmondta, hogy azt nem is minősítené. Szerinte ugyanis Kárpátalján jól megférnek egymás mellett a nemzetiségek.
Hatott az ijesztgetés?
Úgy vélte, csak ijesztgetésről van szó, a régióban kívülről, „a hágón túlról” próbálnak feszültséget kelteni.
Az újság értesülései szerint azonban már akadnak, akik megijedtek, így Tiszaújlakon a polgármesteri hivatal épületéről és a Széchenyi István Középiskoláról hirtelen eltűnt a magyar nemzeti zászló.
A nemzeti jelképhasználat kapcsán Tóth Mihály volt ukrajnai parlamenti képviselő és jogász a lapnak kifejtette: a nemzeti szimbólumok használatáról az Ukrajna nemzetiségi kisebbségeiről szóló törvény rendelkezik, és ennek hatodik cikke garantálja a nemzetiségi kisebbségek számára nemzeti szimbólumaik használatát. Ezenkívül van egy 1992-ben kiadott, megyei érvényű rendelet, amely szerint „az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek lakta településeken az állami mellett a nemzeti jelképek is használhatók” – emlékeztetett a magyar politikus.
