Alig egy hónappal Tirana NATO-meghívása után José Manuel Durao Barroso úgy vélte, egyelőre nem lehet megmondani, mikor kaphatja meg Albánia a tagjelölti státust az EU-ban, vagy mikor kezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Hozzátette, hogy ez nem is a bizottság jogköre, a státusról végső soron az uniós tagországok döntenek.
A reformokon múlik
Biztosította partnerét arról, hogy a döntés a lehető leghamarabb bekövetkezik azután, hogy a feltételek teljesülnek.
Berisha hangoztatta, hogy országa eltökélt a reformok végrehajtásában, és már láthatók az erőfeszítések eredményei a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépésben, valamint az üzleti környezet javulásában.
Barroso ugyanakkor éppen ezeket a területeket emelte ki a javítanivalók közül, leszögezve, hogy az elért eredményeket “konszolidálni kell”.
A bizottsági elnök jelezte, hogy Brüsszel “erősíteni kívánja az uniós perspektívát” Albánia számára, de ehhez elsősorban a partnernak kell haladást mutatnia.
2006 óta áll az ügy
Tirana 2006-ban társulási szerződést írt alá az EU-val, és Barroso szerint addig nincs lehetőség a továbblépésre, amíg az abban szereplő kitételeket végre nem hajtotta a balkáni ország.
Berisha fontosnak tartotta, hogy Brüsszel mielőbb tagjelöltnek minősítse országát, mert ez szerinte gyorsíthatná a reformok haladását is.
A tagjelölti státus nagyobb anyagi lehetőségeket is biztosítana Albánia számára, amely tavaly három évre szólóan 200 millió eurónyi támogatást kapott az EU-tól.
Barroso konstruktívnak minősítette azt a szerepet, amelyet Albánia játszik abban, hogy a főként albánok lakta szerbiai tartomány, Koszovó függetlenségének kinyilvánítása után a Balkán nyugati régiója minél stabilabbá váljon.
