George Bush amerikai elnök saját külpolitikai örökségének megmentésén fáradozik majd e heti kelet-európai körútján: az elnöksége alatti utolsó NATO-csúcstalálkozón vesz részt Bukarestben, és utoljára találkozik Vlagyimir Putyinnal, még mint orosz elnökkel. Daniel Hamilton, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem SAIS-intézetének programigazgatója szerint a bukaresti NATO-csúcs lényegében az amerikai elnök búcsúja jegyében fog zajlani, a legtöbben már a Bush utáni új adminisztráció várható külpolitikáját latolgatják majd.
Az afganisztáni misszió erősítését erőltetik
Elemzők szerint az amerikai elnök elsődleges célja az lesz, hogy új lendületet adjon az afganisztáni missziónak, csapaterősítésre buzdítva a NATO-szövetségeseket. Bush, akinek mandátuma 2009 januárjában jár le, ezen kívül élen akar járni az észak-atlanti szövetség keleti bővítésében, és oldani kíván az amerikai-orosz viszony feszültségén is.
Miközben a kelet-európai államok méretükhöz képest többet vállalnak az afganisztáni és iraki feladatokból, mint a nyugat-európai országok, vezetőik már kevésbé lelkesek, mint korábban. Ennek egyik oka, hogy az Egyesült Államok máig nem volt képes megszüntetni a térség államaival szembeni vízumkötelezettséget.
Az Amerika által követelt afganisztáni csapaterősítés terén az európai szövetségesek csak szerény létszámnövelésbe fognak belemenni, és Moszkva ellenkezése miatt húzódoznak attól, hogy bizonyos államokat – például Ukrajnát és Grúziát – meghívjanak a NATO-tagság előszobájának tekintett Tagsági Akciótervbe (MAP).
Kétséges a bővítés
Albánia és Horvátország valószínű, hogy meghívást kap a NATO-ba a bukaresti csúcstalálkozón, Macedónia tagjelöltségével kapcsolatban azonban már komoly kétségek merülhetnek fel. Athén vétójogot gyakorolva kész elgáncsolni Macedónia NATO-törekvéseit, ha nem oldódik meg az évtizedek óta tartó névvita, amelyben Athén azt kifogásolja, hogy szomszédja ugyanazt a nevet viseli, mint Görögország északi tartománya.
Az Egyesült Államok a NATO balkáni bővítésénél is továbbmegy: eltökélt szándéka, hogy Ukrajnát és Grúziát is bejuttatja az észak-atlanti szövetségbe. A NATO-tagok megosztottak a két ország meghívásában, Moszkva pedig hevesen ellenzi új tagok felvételét.
Jóllehet az Egyesült Államok és a volt kommunista országok a fejlődő demokráciák megszilárdulását várják a lépéstől, Németország felhívja a figyelmet, hogy az ukrán társadalom veszélyesen megosztott az észak-atlanti elkötelezettség kérdésében. A grúz NATO-tagság esetén szintén adódhatnak kifogások. Elemzők szerint a grúz demokratikus fejlődés megkérdőjelezhető, az Abbházia és Észak-Oszétia területi hovatartozásáról folytatott vita pedig csak tovább nehezíti a helyzetet.
Moszkva hajthatatlan
Moszkva biztonságpolitikai megfontolásokra hivatkozva hallani sem akar a szövetség bővítéséről. Grigorij Karasin orosz külügyminiszter-helyettes kedden a BBC-nek adott nyilatkozatában kijelentette: Ukrajna NATO-tagsága súlyos válságba sodorná az orosz-ukrán kapcsolatokat. A nyugatnak stratégiai döntést kell hoznia, Ukrajna NATO-tagsága ugyanis hosszú távon kihatással lesz a pán-európai biztonságra – hangsúlyozta. Jóllehet, Oroszországnak nincs közvetlen befolyása a NATO-bővítés menetére, Putyin kilátásba helyezte, hogy rakétáit Ukrajnára irányítja, ha az országban NATO-tagként katonai bázisoknak ad helyet.
A találkozón részt vesz Szekeres Imre honvédelmi miniszter is, aki az Adevarul című román napilapnak adott interjúban kifejtette: a NATO balkáni bővítése Európa egészének a stabilitása szempontjából fontos. Szekeres szerint a bukaresti csúcstalálkozó “demonstrálja” majd a transzatlanti egységet és szolidaritást, ennek szellemében hozza meg döntéseit a bővítésről, a rakétavédelemről, valamint az euroatlanti integráció útjára lépni kívánó partnerországokkal folytatandó együttműködésről.
.
