A téma azt követően kapott különös jelentőséget, hogy a héten az Egyesült Államok és Csehország egyetértési nyilatkozatot fogadott el, amely a két ország közötti vízummentességi szerződés alapjául szolgál. A vízummentességért cserébe Washington egy sor életrajzi és biometrikus adatot kér a beutazókról.
Frattini két héttel ezelőtt elfogadhatatlannak minősítette, hogy az Egyesült Államok légi biztonsági kérdésekről folytat különtárgyalásokat egyes kelet-európai EU-tagállamokkal. „Nem fogadható el, hogy az Egyesült Államok olyan kérdésekről
folytat egyedi egyeztetéseket uniós tagállamokkal, amelyek közösségi hatáskörbe tartoznak” – fogalmazott.
Mostani nyilatkozatában az igazságügyi biztos elismerte, hogy az új tagországok – amelyek a régiektől eltérően, Szlovénia kivételével, még nem élveznek vízummentességet az Egyesült Államokban – köthetnek vízumügyben megállapodást Washingtonnal. Leszögezte ugyanakkor, hogy ennek az uniós „ingerküszöböt” el nem érő közös minimumelvek alapján kell történnie, és ezekről az elvekről mielőbb meg kell állapodni.
Az e félévben soros EU-elnökséget képviselő Mate hozzátette: azt kell rögzíteni, mely kérdések maradnak mindenképpen uniós hatáskörben, és melyekről lehet tagállami szinten tárgyalni. Elismerte azt is: most, hogy Prágával megtörtént a kétoldalú megegyezés, nehéz lenne megakadályozni, hogy más országok is kövessék a példát.
Frattini Észtországot és Litvániát említette példaként, amelyek hasonló megállapodásra készülnek Washingtonnal. Ivan Langer cseh belügyminiszter Brüsszelben védelmébe vette országának az Egyesült Államokkal kötött különalkuját. Mint mondta, Prága negyedik éve vár a vízumkérdés megoldására, és még semmi nem történt, kétoldalú módon viszont most alkalom nyílt a probléma rendezésére.
