A volt first lady és a legutóbbi tíz előválasztási fordulóban győztes afro-amerikai szenátor az austini Texasi Egyetemen vitázott egymással. Másfél órás civilizált, kiegyenlített vitát láthattak a CNN hírtelevízió által rendezett esemény nézői.
Obama hibájára játszottak
Az elemzők sokkal élesebb vitát vártak, főleg azért, mert Hillary Clintonnak egyre kevesebb alkalma marad arra, hogy megtörje ellenfele lendületét. A New York-i szenátor asszony talán utolsó reménye, hogy a március 4-i fordulóban a sok jelöltet adó Texasban és Ohióban megfordítja a verseny állását. Az ABC számítása szerint Obama eddig 1368, Clinton 1271 küldöttet gyűjtött össze a nyári jelöltállító konvencióra.
Nem dőlt el semmi (Fotó: MTI/EPA)
Nem jött be a Clinton-stábnak az a számítása, hogy Obama hibázik. Az illinois-i szenátor a vita során hangsúlyozta: Amerikában nincs hiány kiváló ötletekből, a gond az, hogy azok Washingtonban elhalnak, mert a legtöbb politikus saját előnyök szerzésére törekszik a valódi változás helyett. Szerinte korlátozni kell a washigtoni érdekcsoportok működését és véget kell vetni az örökös civakodásnak.
“Forrásmegjelölés nélkül”
Clinton azt az üzenetét sulykolta, hogy ő megoldásokat kínál, és a szavak bár fontosak, a tettek hangosabbak. Elutasító huhogással reagált a közönség, amikor azt mondta: riválisa csak szavakra építi kampányát, és ha egész bekezdéseket másoktól vesz át, akkor nem hisz őszintén a változásban, csak másolja azt. (A Clinton-stáb a napokban azzal támadta Obamát, hogy plagizált, amikor egy demokrata kormányzótól “forrásmegjelölés” nélkül idézett gondolatokat.)
Az egészégbiztosítás reformja kapcsán egyetértettek: általános, mindenki számára elérhető ellátást kell teremteni. Obama cáfolta, hogy az ő tervéből kimaradna 15 millió amerikai, és azt mondta, Clinton korábbi, még first ladyként jegyzett reformja azért nem járt sikerrel, mert zárt ajtók mögött találták ki. Ő másképp csinálná, mindenkit meghívna a tárgyalóasztalhoz; meg kell változtatni a jelenlegi washingtoni politizálási stílust – hangsúlyozta.
Kubát máshogy látják
Azon kevés kérdések egyike, amelyben markáns nézetkülönbséget mutattak, az volt: leülnének-e tárgyalni elnökként Kuba első emberével, Raúl Castróval. Clinton kifejtette: ennek az a feltétele, hogy a szigetország elmozduljon a demokrácia és a szabadság felé. Obama viszont arról beszélt, hogy előfeltétel nélkül találkozna a kubai vezetővel, mert “fontos, hogy az Egyesült Államok ne csak barátaival, hanem ellenségeivel is szót értsen”. Nagy tapsot kapott.
Nehezen lehetett kihámozni, hogy a két demokrata politikus gazdasági programja között van-e lényegi különbség; mindketten a középosztály helyzetét erősítenék, jólétén javítanának. Obama itt is hangsúlyozta: az az eltérés, hogy ő egy működő koalíciót akar létrehozni a változások keresztülvitelére.
A külpolitikai kérdésekben Obama megint nem mulasztotta el hangsúlyozni: Clintonnal szemben ő kezdettől fogva ellenezte az iraki inváziót, s ez szerinte arról tanúskodik, hogy az ő ítélőképessége a jobb.
Más válságok, más kihívások
A két demokrata elnökjelölt-aspiráns eddig 18 vitafórumon vett részt. Legutóbbi, Los Angeles-i találkozójukon meglepően kesztyűs kézzel bántak egymással, egyet nem értésüknek udvariasan adtak hangot. Egy korábbi dél-karolinai összecsapásuk azonban többször durva személyeskedésbe fulladt. Tekintve, hogy kevesebb mint két hét múlva eldőlhet a demokrata jelöltség sorsa, ez volt a legfontosabb vitájuk.
Arra az utolsó kérdésre, hogy melyik volt életük legfontosabb kihívása, amelyben helytálltak, Obama arról beszélt: Chicagóban megtanulta, mit jelent közösséget szervezni, az embereket összehozni a közös célok elérése érdekében. Clinton azt mondta, hogy átélt már pár válságot és szembenézett sok kihívással, amelyek azonban szinte eltörpülnek az emberek mindennapi gondjaihoz képest. A CNN elemzői szerint a volt first lady talán ezzel a gondolatával tudott leginkább eltalálni a választókhoz, amiben eddig nem annyira sikeres, mint Obama. A hírtelevízió szakértői ennek ellenére egyetértettek: Clinton nem tudta megfordítani az előválasztási küzdelem dinamikáját.
