A politikus úgy vélte, Koszovó esetleges függetlenné válása erősítené a szeparatista törekvéseket Európában, elsősorban Romániát, Belgiumot és Spanyolországot említette példaként. Az orosz elnök a portugáliai EU–orosz találkozón szólalt föl a hétvégén, megerősítve országa eddigi álláspontját a szerbiai tartomány esetleges függetlenné válásával kapcsolatban.
Putyin arra kérte az uniós tagállamokat, tanúsítsanak türelmet annak érdekében, hogy a nemzetközi joggal összhangban álló megoldást találjanak Koszovó számára. Putyin szerint Moszkva álláspontja – amely a Koszovó elszakadásával szembeni szerb álláspont támogatását jelenti – csupán a nemzetközi jog egyik alapelvének érvényesítése – írja az AFP hírügynökségre hivatkozva a Nine O’Clock című romániai angol nyelvű napilap.
Veszélyt jelentenek az erdélyiek?
„Miért hágjuk át a nemzetközi jog alapelveit, és bátorítsuk a szeparatizmust Európában és az egykori szovjet térségben? Nincs elég probléma Spanyolországban, Belgiumban, és potenciális veszélyforrás Romániában?” – idézi a a baszkokra, a katalánokra, a flamandokra és az erdélyi magyarokra vonatkozó kijelentést a lap.
A tartomány ügyében Adrian Cioroianu külügyminiszter úgy fogalmazott: Bukarest nem lesz majd az első országok között, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét. Cioroianu szerint a térségben december 10. után kezdődhetnek a valódi problémák – írja a Krónika című erdélyi napilap.
Felügyelt függetlenség
Az ENSZ koszovói raportőre, Martti Ahtisaari nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló függetlenséget javasolt a nyolc éve nemzetközi katonai felügyelet és közigazgatás alatt álló dél-szerbiai tartománynak.
A Koszovó lakosságának 90 százalékát alkotó albánok teljes, korlátlan önállóságot szeretnének ugyan, ám többségük elfogadja ezt a megoldást, amely szerb részről merev elutasítással találkozik. Belgrádban arra hivatkoznak, hogy Martti Ahtisaari megsérti a Koszovóra vonatkozó utolsó érvényes döntést, az ENSZ BT 1244-es, 1999-ben meghozott határozatát, amely szerint az ENSZ elkötelezett (az akkor még Szerbia és Montenegró alkotta) Jugoszlávia szuverenitásának és területi integritásának megőrzése iránt.
Orosz vétóban bízik Belgrád
Szerbiában a múlt év végén alkotmányba is foglalták, hogy Koszovó elidegeníthetetlen része az országnak, így alig akad olyan politikus, aki azt meri mondani, talán el kellene engedni a Szerbiával együtt élni nem akaró tartományt. Belgrád ehelyett a legmesszebbmenőkig menő autonómiát ajánl, bár annak pontos kimunkálásával mindmáig adós.
Ahhoz, hogy New Yorkban a 15-tagú BT-ben határozat szülessen, legalább kilenc tag igenlő szavazata kell, valamint az, hogy az öt állandó tag közül egy se mondjon nemet a döntésre. Belgrád ugyanakkor utóbbira számít, arra, hogy Oroszország, és esetleg Kína vétót emel az Ahtisaari-javaslat ellen.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
