A francia elnök a The New York Timesnak adott interjúban Európa védelmét nevezte a fontosabbik feltételnek. „Azt kérem amerikai barátainktól, hogy értsék ezt meg. Egy önmaga önálló védelmére képessé váló Európa nem jelent kockázatot az amerikaiak számára” – hangoztatta a francia államfő.
Azután, „egy ilyen lépés csak abban az esetben történhet meg, ha Franciaország képviselői helyet kapnak az irányító testületek legmagasabb szintjén”. „Ha e két feltétel kérdésében nincs előrelépés, nem lesz visszatérés” – fűzte hozzá.
Franciaország 1949-től alapító tagja volt a NATO-nak, 1966-ban azonban, Charles de Gaulle elnöksége alatt kivonult a szövetség egységes katonai irányítási szervezetéből. Visszautasította, hogy NATO-parancsnoklat alá helyezzen csapatokat, vagy hogy területén NATO-támaszpontokat létesítsenek. Az 1990-es években, a délszláv háborúkat követően fokozta részvételét a szövetség katonai műveleteiben, de az egységes irányítási rendszerbe nem tért vissza.
Hervé Morin védelmi miniszter tíz napja említette meg egy párizsi konferencián, hogy Franciaország fontolgatja az észak-atlanti szövetségben játszott szerepének erősítését. Franciaország NATO-beli szerepének napirendre emelése megfigyelők szerint újabb jele annak, hogy a májusban államfővé választott Nicolas Sarkozy erősíteni szeretné a francia–amerikai kapcsolatokat.