Külföld

A gárda: a demokratikus rend gyenge pontja

admin
admin

2007. 08. 27. 10:51

A Magyar Gárdának leginkább a külföldiektől, a szexuális kisebbségektől és az aktuális hatalomtól kell megvédenie Magyarországot – írja a Kommerszant című orosz lap. A pozsonyi Pravda szerint a szélsőségek két nagy párt hatalmi játszmáinak részévé válnak. A Die Presse Magyarország szégyenének nevezte a gárdát.

Magyarország gondban van – állapítja meg a baloldali színezetű pozsonyi Pravda, mert a félszáz fekete ruhás és bakancsos férfi megjelenése „megmutatta az ország demokratikus rendjének gyenge pontjait”. Az ilyen harcos kedvű ultrajobboldaliak Európa más országaiban is felütik a fejüket, így Magyarország sem kivétel.


Fontos azonban, hogy a magyarok csendes többsége egyelőre elutasítja „a nem magyar mássággal” szembeni gyűlöletre alapozott ideológiát, hiszen a gárda mögött álló párt, a Jobbik két százaléknál alig több szavazatot szerzett a tavalyi választásokon – emlékeztet a pozsonyi Pravda.



Gárdaavatás a Várban (fotó: MTI)


A nyilasokra emlékeztetnek


„A szocialisták hangosan tiltakoznak ugyan a gárda ellen, de Magyarország jobboldali fele szerint eltúlozzák a veszélyt, hogy majd az ellenzék ellen munícióként alkalmazzák. Ezzel szemben a Fidesz azzal vádolja a kormányt, hogy emberellenes és nemzetellenes politikájával teremti meg minden szélsőség táptalaját” – folytatja a lap. A szélsőségek épp „a két nagy párt hatalmi játszmái közötti résekben kaphatnak erőre” – zárul a kommentár.


A Kommerszant „A Magyar Gárda erkölcsileg és fizikailag védi Magyarországot” címmel, és „A neonáci párt katonai szárnyat alapított magának” alcímmel jelent meg. A szerző emlékeztetett arra, hogy a Jobbik ugyan nem került be a parlamentbe a legutóbbi választásokon, de nem kevés helyet kapott az önkormányzatokban.


Csak a Fidesz nem határolódott el

Szimpatizánsai szombaton piros-fehér csíkos (árpádsávos) zászlók alatt jelentek meg az utcákon, amelyek a cikk szerint a történelmi gyökerek felé fordulást hivatottak jelképezni. A magyarországi roma és zsidó szervezetek azonban, „egészen más összefüggésben látják e zászlókat. Őket a Magyar Gárda fekete egyenruháival együtt … a nyilasokra emlékezteti” – írja az orosz lap.

A cikk beszámolt arról, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő Magyarország számára szégyennek nevezte a Magyar Gárda megalakulását. A szerző szerint „a politikusok többsége osztja a kormányfő véleményét, s a hét végén minden nagyobb párt és Sólyom László államfő hivatala is élesen elítélte a neonácikat. A gárdisták nyílt elítélésétől kizárólag a jobboldali ellenzéki Fidesz zárkózott el, amely a legutóbbi választásokon többek között a Jobbik támogatásával került be a parlamentbe”.

Végül a tudósító rámutatott: a Magyar Gárda akkor még csak tervként létező megalakulására még augusztus közepén megérkezett az első külföldi visszhang. Amikor Tom Lantos, az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnöke Budapesten járt: a Magyar Gárda megalapítóit “őrült fanatikusoknak” nevezte, és kijelentette, hogy a szervezet egyetlen tagja sem utazhat be az Egyesült Államokba.


Magyarország szégyene


A magyar politikai színtéren a hét vége óta új formában ismét jelen van egy kegyetlen múlt árnyéka – vezette be beszámolóját a Die Presse a Magyar Gárda tagjainak felesketéséről. Cikkének azt az alcímet adta: „Náci újjáéledés. Felháborodás a Magyarországon megalakított, SS-hez hasonlító kötelék miatt. Kelet-Európában máshol is virágzik a szélsőjobboldal.”


A konzervatív osztrák lap egyenlőségjelet téve a gárda és a Jobbik közé megjegyezte, hogy a csoport fesztelenül használja a nemzetiszocialista időkbe visszanyúló jelképeket. Megemlítette, hogy az alapítási ünnepséget ellenrendezvények kísérték, de nagyobb összetűzés nem történt. Utalt Gyurcsány Ferenc kijelentésére, amelyben a gárdát “Magyarország szégyenének” nevezte.


—-Lehet félni Vonától?—-


A liberális Der Standard szerkesztőségi oldalán „Gárdavezető történelmi küldetéssel” címmel arcképet közölt Vona Gáborról, különböző nyilatkozataiból és a gárdatagok avatási ünnepségén elhangzott beszédéből vett idézetek segítségével festve meg portréját. Egyebek között kiemelte, hogy Vona kétséget sem hagyott afelől: a gárda célja, hogy „ötven évi kommunizmus és tizenhét év dagonyázás” után eltávolítsa Gyurcsány Ferenc kormányát. Éppenséggel lehet félni az ellentmondást nem tűrő Vonától, akiről alig tudni, voltaképpen mit is csinál, amikor nem a gárdát vezényli – írja a lap.


Első közszereplése a diákszövetséghez kötődik, később Orbánnal együtt a polgári körök társalapítója volt, és ennyiben a Fidesz nevelt gyermekének is tekinthető. Tőkéjét olyan szavak képezik, mint a „félelem” és a „fenyegetettség”, eszköze egy történelmi küldetésre való felesküdés – írta róla a Der Standard.


Európa is mulasztott


A Die Welt című német konzervatív napilap szerint a Magyar Gárda megalapítása egy olyan társadalom riasztó betegségtünete, amelyben újabb és újabb, az erőszak, a rasszizmus és az intolerancia magasztalásához vezető határokat törnek át. Ebben a társadalomban egyre erősebbek lesznek a demokrácia amúgy is gyenge intézményeinek kiiktatására irányuló kísérletek.


A szerző úgy véli, hogy a “zavaros” programból, a különböző utalásokból az emberek képesek levonni a következtetést: „itt egy rasszista polgárháborús hadsereg csírasejtje keletkezik”, s miután elhangzik olyan kijelentés is, miszerint a Gárda tagjai egyénileg elsajátíthatják a fegyverhasználatot, nyíltan az állam erőszakmonopóliumát rendítik meg.


Az egypártrendszer összeomlása óta Magyarországon a nemzetiszocialista múlttal kapcsolatos tabuk döntögetése zajlik. A Magyar Gárda új minőséget jelent „a jogállam bomlásában”, mivel nyíltan kétségbe vonja az állami erőszakmonopóliumot. „Ez az elgondolás nem egyik napról a másikra született meg. Csak idő kérdése volt, mikor találnak egymásra emberek, akik a Fidesz és a szélsőjobboldalon elhelyezkedő pártok retorikáját komolyan veszik, azt, hogy új forradalomra van szükség az idegen uralommal azonosított szocialistákkal szemben” – olvasható a Die Weltben.


A liberális Süddeutsche Zeitungban Magdalena Marsovszky, Budapesten született kultúrakutató Új veszély Kelet-Európában című cikkében úgy véli, hogy a Magyar Gárda megalapítása Budapesten nem egyedi jelenség az új EU-országokban. „Kelet-Európában másutt is folytonosan keletkeznek új véderő és szkinhed csoportok. Ezeket neofasiszta peremcsoportokként elintézni azzal, hogy valahogy majd csak lehet őket kezelni, nagy hiba lenne. Mozgósítási faktorként ugyanis a háttérben széles társadalmi egyetértés létezik, s többnyire egy polgári párt is, karizmatikus, a szavakkal bánni tudó vezetővel az élen, amely a szélsőjobbtól még el is határolódik” – jegyezte meg a müncheni lap szerzője.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.