Angela Merkel német kancellár pénteken azt javasolta, hogy az EU 26 tagállama, azaz Lengyelország kivételével az összes többi tag döntsön egy kormányközi konferencia összehívásáról az EU-alkotmányt felváltó új szerződés kidolgozására – közölte a kancellár szóvivője, Ulrich Wilhelm péntek este Brüsszelben.
Később csatlakoznának
A javaslat válasz arra, hogy Varsó nem fogadta el a soros német EU-elnökség javaslatát a szavazási súlyok rendszerének módosítására, s ezzel akadályozza a csúcs sikeres befejezését. “Lengyelországnak azután meglesz a lehetősége, hogy ősszel, a kormányközi konferencián csatlakozzon az európai konszenzushoz” – tette hozzá a szóvivő.
Az EU-tagok eredetileg is azt tervezték, hogy az év második felében egy kormányközi konferencián dolgozzák ki a 2005-ben elbukott EU-alkotmányt helyettesítő, az unió hatékony működéséhez elengedhetetlen változásokat mégis hatályba helyező új szerződés konkrét szövegét. Eddig azonban ennek az volt a feltétele, hogy a mostani EU-csúcson a tagállamok egyetértésre jussanak e szerződés lényegéről, alapvető pontjairól: azaz a kormányközi konferenciára már csak a szövegezés maradt volna.
Halogatják a döntést
A következő EU-elnökség, Portugália már előre jelezte, hogy másként nem is vállalja a konferencia összehívását – Angela Merkel német kancellár pedig múlt vasárnap egyértelműen elutasította, hogy az egyik legfőbb vitás pont, a lengyelek által szorgalmazott szavazati súlymódosítás ügyében a döntést a kormányközi konferenciára hárítsák. Így tehát a német javaslat – már ha egyáltalán megkapja a többi tagállam támogatását – bizonyos fokig mindenképpen kudarcot jelentene. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy ez csak egy újabb nyomásgyakorlás a lengyelekre.
Diplomaták szerint jogilag lehetséges egy kormányközi konferencia összehívása úgy, hogy azt nem szavazza meg az összes tagállam: ehhez elég a többségi döntés, s ilyen már történt is, 1985-ben, Margaret Thatcher akkori brit kormányfő ellenkezése dacára. Ugyanakkor ahhoz mindenképp az összes tagállam egyöntetű határozatára, így Lengyelország jóváhagyására is szükség lesz, hogy a kormányközi konferencián esetleg születő döntések majd érvénybe léphessenek.
—-Falba ütköztek a lengyelek—-
A kiszivárgott hírek szerint a lengyeleknek átadott legutolsó német kompromisszumos javaslat különböző kompenzációkat adna Varsónak, ha elfogadja a “kettős többségre” épülő szavazási rendszert. Így ez utóbbi módszer (tehát az, hogy a minősített többséggel meghozható döntéseknél akkor lehet elfogadottnak tekinteni egy indítványt, ha azt a tagállamok legalább 55 százaléka támogatja, s azok összlakossága eléri az EU teljes lakosságának 65 százalékát) csak 2014-ben lépne életbe, nem pedig 2009-ben, mint a most tárgyalt szerződés többi része. (A lengyelek eredetileg 2020-ról beszéltek.)
A döntések blokkolásához szükséges kisebbség 4 helyett 5 ország lenne, de felkínálnák azt a lehetőséget is, hogy ha egy kisebb országcsoport nem éri el a blokkoláshoz szükséges szavazatarányt, korlátozott időre így is megállíthatja a döntéshozatalt, újabb tárgyalásokat kérve. Az EU állítólag arra is kész lenne, hogy hatékonyt együttműködést ígérjen a jelentős részben orosz gáz- és olajszállításoktól függő Varsónak az energiabiztonság garantálásában.A lengyelek elfogadhatatlannak tartották a kompromisszumos javaslatot és a tárgyalás folytatását kérték.
Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök élő adásban beszédet mondott a lengyel televízióban, és úgy fogalmazott, hogy “falba ütköztünk”. Lengyelország kész kompromisszumot kötni, de “nem engedhet állandóan”. A lengyel kormányfő attól tart, hogy nem születik meg a kompromisszum ezen az EU-csúcson.
A külügyminiszterről megegyeztek
Széles körű egyetértés alakult viszont ki az EU-csúcson az uniós külügyminiszteri tisztség elnevezéséről, szerepéről és hatásköréről – közölték diplomaták a helyszínen pénteken délután.
A megállapodás nagyjából egyezik azzal, ami már az elvetett alkotmányos szerződésben is szerepelt e témáról. A különbség az, hogy az új poszt birtokosát a szerződés 2009-re tervezett életbe lépésétől az Európai Unió főképviselőjének hívják majd. Ilyen tisztséggel tevékenykedik ugyan jelenleg is Javier Solana, a közös kül- és biztonságpolitikai megbízott, ám az alkotmányban nem így, hanem külügyminiszternek hívták volna a poszt birtokosát.
Az elképzelés szerint gyakorlatilag összeolvad, de ki is bővül a jelenlegi közös képviselő és az Európai Bizottság külügyi felelősének posztja. Az új főkülügyi tisztviselő egyszerre foglalkozik majd válságkezeléssel és segélyezési ügyekkel, illetve irányítja az EU külügyi személyzetének egy részét. Ő fog elnökölni az uniós külügyminiszteri üléseken is.
A brit kormányfő szerint London haladást ért el az Európai Unió csúcsértekezletén saját követeléseit illetően. Több, brit szemszögből nézve lényeges pontban sikerült előrelépni – mondta Tony Blair újságíróknak az EU-csúcs egyik szünetében. Elismerte viszont, hogy a brit delegáció kénytelen volt engedni a franciáknak az Európai Unión belüli szabad és torzításmentes verseny kérdésében.
Ezt viszont azzal magyarázta, hogy ha ők feltételeket támasztanak, akkor nekik is engedniük kell bizonyos ügyekben. Leszögezte: az, hogy e kitételt törlik a jövendő szerződésben az EU céljai közül, nem változtat az unió belső piaci szabályain, illetve az uniós versenypolitika jogi alapján.
