“Elvi megállapodásra jutottunk az előre hozott parlamenti választások megtartásáról és arról, hogy a választásokat tisztességesen és demokratikusan kell lebonyolítani” – tájékoztatta a Nyugat-barát Juscsenko a sajtó képviselőit azután, hogy megbeszélést folytatott a Moszkva-barát Janukoviccsal. Úgy vélekedett, hogy június 24-én – az általa korábban kitűzött időpontban – biztosan nem fognak még urnákhoz járulni a választók a szükséges jogi procedúrák és a hosszabb időt igénylő előkészületek miatt. Hozzátette: egy munkacsoport két napon belül kidolgozza a most született egyezség részleteit. A testület fogja elkészíteni azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek alapján a parlament dönthet az előre hozott választásokról.
Janukovics kormányfő nem sokkal később megerősítette, hogy elfogadta az előre hozott választásokat és áttörésnek nevezte a megállapodás létrejöttét. A szavazás időpontjáról elmondása szerint az elnök által is említett munkacsoport fog határozni. “Ugyanarra a következtetésre jutottunk, miszerint nincs más módja a mostani válság megoldásának, mint demokratikus és tisztességes választásokat rendezni” – közölte a kijevi Függetlenség terén összegyűlt több ezer hívével. Janukovics szerint a választások végre világosan meg fogják mutatni, melyik tábornak nagyobb a támogatottsága. “Azok, akik választásokat akarnak, akik kezdeményezték, most választ fognak kapni tőletek arra, hogy kinek kell hatalmon lenni napjainkban Ukrajnában” – hangoztatta. Megfigyelők őszi törvényhozási választásokra számítanak és egyelőre nem világos, hogy egyidejűleg voksolnak-e az elnök személyéről is a parlament követelésével összhangban.
Ukrajna a 2004. decemberi “narancsszínű forradalom” óta legsúlyosabb belpolitikai válságát éli, amióta Juscsenko elnök április 2-án feloszlatta a törvényhozást és május 27-re előre hozott választásokat írt ki, amit a kormánykoalíció nem fogadott el és az alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő április végén egy hónappal későbbre, június 24-re halasztotta el a választásokat, miután az ukrán legfelsőbb közigazgatási bíróság (alkotmánybíróság) úgy döntött: májusban nem tartható meg a szavazás. A feloszlatási rendelettel dacoló törvényhozás néhány napja úgy határozott, hogy legkésőbb december 9-ig egyidejű elnök- és parlamenti választásokat kell tartani.