A világ legnagyobb emberi jogi csoportjának elemzése szerint az arab országban tavaly 65 emberen – köztük két nőn – hajtottak végre halálos ítéletet, ennél több elítéltet csak Kínában, Iránban és Pakisztánban végeztek ki. Az AI súlyos visszalépésnek minősítette az iraki kivégzések gyakoriságát, mondván a halálbüntetés nem is rettentett el senkit az erőszakos cselekmények elkövetésétől.
Irakban felfüggesztették a halálbüntetést, miután az amerikai vezetésű szövetségesek 2003 áprilisában megdöntötték Szaddám Huszein diktatúráját, ám újból bevezették azután, hogy a bagdadi ideiglenes kormány 2004 augusztusában a kezébe vette az ország irányítását, áll a jelentésben.
Az emberi jogi csoport Irakkal foglalkozó kutatója, Carsten Jürgensen megjegyezte, hogy a jelenlegi állapotokat nehéz összehasonlítani a Huszein-rendszer gyakorlatával, mert a diktatúra alatt az iraki hatóságok szándékosan homályban tartották a halálra ítéltek számát. Az új iraki kormány egyes esetekben azonban még az előzőnél is szigorúbb büntetéseket vezetett be. Halálra ítélik például az emberrablások vagy különféle terrorcselekmények elkövetőit, még akkor is, ha a merényletben senki sem sérült meg.
A kutató kitért arra is, hogy a gyerekcipőben járó iraki igazságszolgáltatás vajmi kevés védelmet nyújt a visszaélésekkel szemben azoknak, akiket halállal büntetendő cselekmények elkövetésével vádolnak.
