Viktor Juscsenko államfő hétfő este jelentette be, hogy feloszlatja a törvényhozást, és előrehozott választásokat ír ki május 27-re. Az erre vonatkozó elnöki rendelet kedden megjelent az elnök hivatalos közlönyében, s az ukrán törvények értelmében ezzel hatályba lépett. A rendeletet annak ellenére tették közzé, hogy a miniszterelnök és az oroszbarát pártok által uralt parlament hétfő éjszaka az ukáz visszavonására kérte az államfőt.
Janukovics – Juscsenko fő politikai ellenlábasa – kedden a parlamentben mondott, a televízióban is közvetített felszólalásában síkra szállt amellett, hogy a parlament és a kormány is folytassa munkáját, amíg a kijevi alkotmánybíróság el nem bírálja az elnöki rendeletet.
Õsrégi politikai ellenfelek: a Kreml-barát Viktor Janukovics és a narancsos forrdalom egykori hõse, Viktor Juscsenko
A kormányfő az ukáz visszavonására és a belpolitikai válságból való kilábalás érdekében azonnali tárgyalásokra szólította fel az államfőt. Janukovics az elnöki intézkedést a hatalommal való visszaélésnek, az ukrán alkotmányos berendezkedéssel szembeni támadásnak minősítette, s úgy vélte, hogy az alkotmányosság legfőbb őrének számító államfő ezúttal olyan lépésre szánta el magát, amely „végzetes következményekkel” fenyegethet.
Több ezren tüntetnek
Eközben Kijev központjában Janukovics több ezer híve tüntetett a parlament feloszlatása ellen. Az ország minden részéből érkezett tiltakozók a törvényhozás közelében fekvő térre özönlöttek, ahol a kormányfő vezette oroszbarát Régiók Pártjának kék zászlaját lengették. A tüntetők keddre virradóra 140 sátrat állítottak fel a téren; a megmozdulás egyik szervezője szerint 3500 ember töltötte az éjszakát a téren, s arra készülnek, hogy háromnaponként váltják egymást.
Az elhúzódó tiltakozáshullámra utaló készülődés jól ismert a tüntetők politikai ellenfelei, Juscsenko hívei előtt is, a hivatalban lévő államfőt ugyanis 2004-ben a „narancsos forradalomnak” elkeresztelt, hasonló módon zajló tiltakozáshullám segítette a hatalomba.
