Nagyvilág

Lengyel vétó árnyékolja be az EU-orosz csúcsot

A Helsinkiben pénteken nyíló orosz–EU-csúcsot a partnerségi megállapodást akadályozó lengyel vétó árnyékolja be, miután Varsó nem adta be a derekát az uniós győzködésnek.

Az EU két napi győzködés után csütörtökön sem tudta rávenni Lengyelországot arra, hogy álljon el attól a vétójától, amelyet az EU és az Oroszország közötti új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése ellen emelt a lengyel hústermékek moszkvai importtilalma miatt. Moszkva erre azzal reagált, hogy bejelentette: Oroszország mindaddig nem oldja fel a lengyel hústermékek behozatalára kivetett tilalmát, míg megoldást nem nyernek a román és a bolgár EU-csatlakozással kapcsolatos gondok.

Az orosz tárgyalóküldöttséget Vlagyimir Putyin orosz elnök vezeti, aki már csütörtök óta Helsinkiben van, s az EU soros elnökségét adó Finnország vezetőivel tárgyalt. Az uniós delegáció élén a pénteki egyeztetéseken Matti Vanhanen finn kormányfő áll majd, s a megbeszéléseken az EU képviseletében részt vesz José Manuel Barroso uniós bizottsági elnök és Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő is.

Moszkvát sérti a vétó

„Amíg az eurobürokraták vagy euroelnökök rá nem beszélik Lengyelországot, hogy ne ragadjon le az oroszországi húsexport és az észak-európai gázvezeték mókuskerekénél, addig problematikus marad az Oroszország és az EU közötti partnerség folytatása formális procedúrák keretében” – írta a moszkvai Gazeta című liberális lap pénteki számában.

A Kommerszant szerint a Kremlben „hatalmas reményeket” fűztek az új EU–orosz bázisegyezményhez, amelynek a „stratégiai partnerségi szerződés” nevet ajánlották. Ezért a lengyel vétó mélyen sértette Oroszországot, amely annak fenntartására azzal reagált, hogy a Lengyelországra kirótt húsbehozatali tilalomhoz hasonló szankciókkal fenyegette meg az EU összes tagját – fejtegette a független orosz lap.

A Rosszijszkaja Gazeta rámutatott, hogy Oroszország dinamikusan fejlődik, míg Európa mind gyakrabban fékez. A 2006-os Oroszország nem ugyanaz, mint az 1994-es, amikor Moszkva hálás volt minden alamizsnáért – véli a lap. Egyes kelet-európai fővárosokban azonban valami miatt ma is úgy gondolják, hogy Moszkvának hálásan és válogatás nélkül meg kell vásárolnia az EU-tagállamoktól bármilyen élelmiszert megfelelő tanúsítványok nélkül, lejárt szavatossági idővel, legyen az lengyel vagy román termék.

Siker helyett perpatvar

Sokan úgy látják, hogy zokszó nélkül ratifikálnia kell az energiachartát, amely moszkvai álláspont szerint nem felel meg Oroszország nemzeti érdekeinek – háborogott az orosz kormánylap budapesti tudósítója.

Fjodor Lukjanov szerint a helsinki csúcs kérdése az, hogy „képes-e Európa megszabadulni a múlt komplexusaitól és félelmeitől, képes-e új lapot nyitni Oroszországhoz fűződő kapcsolataiban: jelesül a valóban egyenjogú, partneri és szövetségesi kapcsolatok korszakát”.


A Kommerszant szerint azonban a csúcs, amelyet nemrégen még az orosz diplomácia sikereinek demonstrációjaként tervezgettek, „perpatvarrá” fajulhat a kérdések széles körében. Az EU által ismertetett, módosított napirenden ugyanis az energiaügyek, az emberi jogok, a grúziai és észak-kaukázusi helyzet is szerepel – mutatott rá.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik