Irán nem fél
A pszichológiai hadviselés elemének nevezte az iráni külügyi szóvivő a Nyugat azon fenyegetését, hogy a Biztonsági Tanács büntetőintézkedésekkel sújthatja az urándúsításhoz ragaszkodó országot. Mohammed Ali Hoszeini az állami televíziónak szombaton adott nyilatkozatában leszögezte, hogy Iránt nem félemlítik meg a szankciós fenyegetések, és az iráni nép még elkötelezettebben halad az atomenergia békés célú felhasználásának irányába. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy az Irán elleni szankciók ügye a Nyugat által szított pszichológiai hadviselés része. Ha Irán addig nem változtatja meg álláspontját, az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei kedden Luxembourgban tartandó ülésükön abban akarnak megállapodni, hogy a Biztonsági Tanácstól büntetőintézkedések elrendelését kérik. A BT öt állandó tagja és Németország által alkotott hatok csoportja – amely június elején az urándúsítás felfüggesztéséért cserébe különböző kedvezményeket kínáló javaslatcsomagot terjesztett Irán elé -, abban egyezett meg, hogy a jövő héten megkezdik az ENSZ-szankciók kidolgozását. A megállapodás érdekében a hatoknak azonban még dűlőre kell jutniuk egymás között abban a kérdésben, hogy milyen büntetőintézkedések elrendelését kérjék.
A BT-határozat minden országtól megköveteli annak megakadályozását, hogy Észak-Korea tömegpusztító fegyverek gyártásához, nukleáris vagy rakétaprogramjához felhasználható árucikket, nyersanyagot, felszerelést és technológiát szerezzen be. Minden országnak zárolnia kell olyan személyek és vállalkozások javait, akiknek vagy amelyeknek közük van Észak-Korea nukleáris vagy rakétaprogramjához.
A határozat lehetővé teszi, hogy utazási tilalommal sújtsák azokat az embereket és családtagjaikat, akik támogatják vagy népszerűsítik az észak-koreai fegyverprogrammal kapcsolatos phenjani politikát.
A BT megtiltja a harckocsik, a páncélozott szállító harcjárművek, nagy kaliberű tüzérségi lövegek, harci gépek és harci helikopterek, hadihajók és rakéták eladását is Phenjannak. Ugyancsak tilalom alá került a luxusáruk Észak-Koreába irányuló exportja.
A dokumentum felszólítja Phenjant, hogy álljon el minden esetleges további kísérlettől, maradéktalanul ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon számolja fel valamennyi nukleáris fegyverét, nukleáris és rakétaprogramját, és folytassa azokat a tárgyalásokat, amelyeket az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Japán és Dél-Korea kezdett vele azzal a céllal, hogy rávegye atomprogramjának a feladására.
Pak Dzsil Jon, Észak-Korea ENSZ-nagykövete országa nevében megbocsáthatatlannak minősítette és visszautasította a BT határozatát, valamint azzal vádolta a testületet, hogy gengszter módszereket, kettős mércét alkalmaz. Kijelentette, hogy Észak-Korea hadüzenetnek fogja tekinteni és “fizikai ellenintézkedéseket tesz”, ha az Egyesült Államok tovább fokozza a nyomást Phenjanra.
A világszervezet azt követően jelezte, hogy büntetőintézkedéseket hoz Észak-Korea ellen, hogy a külvilágtól hermetikusan elzárt ország október 9-én bejelentette, földalatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Mint ahogy a határozat is fogalmaz, ez egyértelmű veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
A térségből többen üdvözölték a BT-határozatot
Üdvözölte és támogatásáról biztosította vasárnap Dél Korea az Észak-Koreáról elfogadott BT-határozatot, csakúgy mint Ausztrália, amelynek külügyminisztere meglepően erősnek minősítette a határozatot.
A dél-koreai külügyminisztérium közleményben szólította fel a szomszédos országot, hogy teljesítse a nemzetközi közösség követeléseit, mondjon le atomprogramjairól és -fegyvereiről, és csatlakozzon ismét az atomsorompó egyezményhez. Egyben azt kérte Phenjantól, hogy térjen vissza az atomfegyverprogramjáról folyó hatoldalú tárgyalásokhoz.
Alexander Downer ausztrál külügyminiszter úgy vélte, hogy meglepően erős határozat született a Biztonsági Tanácsban. A Ten ausztrál televíziónak adott nyilatkoztában Downer ugyanakkor értésre adta, hogy a canberrai kormány további szankciókat vethet ki Észak-Koreára, például teljes kereskedelmi embargót rendelhet el az észak-koreai hajókra.
A japán külügyminiszter, Aszo Taro vasárnap kiadott közleményében rámutatott, nagy előrelépést jelent az a tény, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag fogadta el a határozatot, amely utalást tartalmaz a világszervezet Alapokmányának VII. fejezetére. A VII. fejezet szükség esetén akár erő alkalmazására is felhatalmazást ad a határozatok megvalósításához, de Észak-Korea esetében – Kína és Oroszország követelésére – a szombaton elfogadott 1718-as számú határozat kifejezetten tiltja az erő alkalmazását az előírások érvényesítésekor.
Aszo Taro hangsúlyozta, hogy Észak-Koreának komolyan át kell gondolnia nemzetközi aggodalmakat, és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a helyzet megoldására. Kiemelte, hogy az október 9-én végrehajtott észak-koreai fegyverkísérlet – amelyről Penjan azt állítja, hogy földalatti nukleáris robbantás volt – komoly veszélyt jelent a világ békéjére és biztonságára.
Japán pénteken egyoldalú szankciókat vezetett be Észak-Korea ellen: teljes kereskedelmi embargót hirdetett, illetve megtiltotta minden észak-koreai állampolgárnak a beutazását. Abe Sindzo miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy további büntetőintézkedéseket fog alkalmazni, összhangban a BT-határozattal.
Amerikai, a brit és a francia helyeslés
Üdvözölte az Észak-Koreát sújtó BT-határozatot George Bush amerikai elnök, Margaret Beckett brit és Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter szombaton. Bush elnök rövid sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az egyhangúlag elfogadott, gyors és erős határozattal világos üzenetet küldött Észak-Korea vezetőjének fegyverkezési programját illetően. Úgy vélte, a Biztonsági Tanács döntése azt bizonyítja, hogy a nemzetek közössége egységes abban az elkötelezettségében, hogy a Koreai-félsziget atomfegyvermentes övezet legyen.
A brit külügyminiszter az észak-koreai fegyverkísérletre adott erős és egységes válaszként méltatta az 1718-as számú NT-határozatot. Margaret Beckett hangsúlyozta, hogy Észak-Koreának fel kell adnia fegyverkezési programjait és előfeltételek támasztása nélkül vissza kell térnie a hatoldalú tárgyalásokhoz. Francia kollégája, Philippe Douste-Blazy létfontosságúnak nevezte, hogy a nemzetek közössége, amely a tömegpusztító fegyverek terjedése miatt más válságokkal is szembenéz, tanúsítson egységet és példamutató határozottságot.
