Gusmao sajtótájékoztatóján közölte, hogy döntését Mari Alkatiri kormányfővel és a parlament elnökével együttműködve hozta meg. A hadsereg eddig a kormányfő tényleges irányítása alatt volt, akinek bírálói a szemére vetik, hogy nem tudta megakadályozni az erőszak kirobbanását. Az elnök a kormányfővel tartott kétnapos válságtanácskozás után kiadott közleményében közölte: a rendkívüli intézkedésekre „az erőszak megakadályozására, az újabb áldozatok elkerülése”, valamint „a közrend mielőbbi helyreállítása” miatt van szükség. Az elnök harminc napos időszakra vonta ellenőrzése alá a hadsereget és biztonsági erőket, az intézkedést ezután vélhetően meghosszabbíthatják.
A zavargások, amelyek a hadsereg több mint egyharmadának – mintegy hatszáz katonának – az elbocsátása miatt kezdődtek, rivális bandák közötti összecsapásokba torkolltak, amelyek egy hét alatt mintegy húsz emberéletet követeltek. Vasárnap óta nem érkeztek jelentések újabb áldozatokról. José Ramos-Horta kelet-timori külügyminiszter cáfolta, hogy puccskísérlet állna az erőszakos cselekmények mögött, amelyeket szerinte inkább vandálok követnek el. A miniszter szerint semmi jel nem mutat arra, hogy bárki államcsínyt szítana.
A mindössze négyéves kelet-timori állam a Kis-Szunda-szigetekhez tartozó Timor szigetének keleti részén és néhány környező kisebb szigeten jött létre. (Timor sziget nyugati része Indonéziához tartozik.) Portugália a XVI. században tette gyarmatává e területet, s csak 1974-ben adta vissza neki önállóságát. A szomszédos Indonézia egy évvel a portugálok kivonulása után megszállta Kelet-Timort. A szigetrész 2002 május 20-án vált függetlenné, miután egy ENSZ által szervezett 1999-es népszavazáson a lakosság túlnyomó többsége az Indonéziától való elszakadásra voksolt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
