Boris Tadics szerbiai elnök, Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnök, valamint Vuk Draskovic szerbia-montenegrói külügyminiszter is „diplomáciai offenzívát” indított, hogy az EU április 5-e utánra halassza Mladics kiadatásának határidejét. „Nem tudom, mi lesz a végleges válasz, de azt kell mondanom, hogy az első reagálások kedvezőtlenek” – mondta Tadics a szerbiai állami tévének szerdán késő este adott interjújában.
Az elnök megjegyezte, hogy „a politikában nincs kegyelem, ezért fel kell készülni a legrosszabbra”. Az EU április 5-ig adott határidőt Szerbiának, hogy kiadja a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (NT) Ratko Mladicsot. Amennyiben ez nem történik meg, nem folytatódnak a stabilitási és társulási tagságról szóló tárgyalások Szerbia-Montenegróval. Tadics szerint Szerbiának teljesítenie kell az NT iránti kötelezettségeit, még akkor is, ha a hágai bíróság „kétségtelenül elvesztette tekintélyét” a közelmúltban történt esetek miatt.
A szerbiai elnök arra utalt, hogy Hága engedélyezte a nyilvános szerepvállalást a háborús bűncselekményekkel vádolt, hágai perének kezdetét szabadlábon váró Ramus Haradinaj volt koszovói miniszterelnöknek azzal kapcsolatban, hogy a törvényszék börtöncellájában március elején öngyilkos lett Milan Babics néhai horvátországi szerb vezető és a scheveningeni fogdában elhunyt Slobodan Milosevics néhai jugoszláv államfő.
Életfogytig helyett negyven év
A Nemzetközi Bíróság közben felülvizsgálta korábbi döntését, és életfogytiglani börtönbüntetésről negyven év szabadságvesztésre ítélte Milomir Stakics szerb háborús bűnöst, akinek meghatározó szerepe volt az 1992-ben felállított internáló tábor létrehozásában, ahol több mint 1500 boszniai muzulmán és horvát vesztette életét. Stakics volt az egyetlen, akit a hágai Nemzetközi Bíróság délszláv háborúval foglalkozó törvényszéke életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt – írja a BBC.
A fellebbviteli bíróság azonban megállapította, hogy az ítélet nem volt megfelelő. A hágai törvényszék továbbra is fenntartja az ítéletét, mely szerint Stakics az északnyugat-boszniai Prijedo település nem szerb lakosságát üldözte annak érdekében, hogy szerb törvényhatóságot hozzon létre, melyet aztán egy tisztán szerb állam részévé kívánt tenni. Hága ennek ellenére fenntartja a népirtás vádja alól való felmentést is.
A törvényszék szerint a bizonyítékok összecsengenek a bíróság mostani következtetésével, mely szerint Stakics „a kisebbség eltávolítására, nem pedig a kiirtására törekedett.” Elemzők szerint az ítélet megváltoztatásával a most 44 éves Stakics akár több időt is tölthet a börtönben, az életfogytiglani börtönbüntetést ugyanis 20 év után mindig felülvizsgálják, de a negyven évre szóló ítéletre nem vonatkozik ilyen szabály.
