Közélet

Közép-Európa többet várna Trumptól

A magyarok és a lengyelek még úgy, ahogy kedvelik, de az amerikai elnök népszerűtlen a térségben.

A Nézőpont Intézet Magyarország mellett tíz térségbeli államban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária) végzett közvélemény-kutatása szerint a közép-európai NATO tagországokban tízből közel hatan (56 százalék) NATO-pártiak. Az Egyesült Államok megítélése kicsit rosszabb, de a tizenegy vizsgált országban a megkérdezettek csaknem felének (48 százalék) így is inkább jó a véleménye és a közép-európaiak relatív többsége (43 százalék) erősítené is a politikai kapcsolatokat Washingtonnal. A gazdasági kapcsolatokat ennél is többen (57 százalék) fűzné szorosabbra.

NATO-tagság

A lengyelek a legelégedettebbek. 92 százalékuk tartja előnyösnek a tagságot. Az arány a románoknál 86, a cseheknél 67, a németeknél 63, a magyaroknál 60, a horvátoknál 59, a szlovákoknál 56, a szlovéneknél 51, míg a bolgároknál 44 százalékos. A nem NATO-tag Szerbia és Ausztria lakosságának véleménye eltérést mutat. A szerbek 21 százaléka, az osztrákok 17 százaléka véli úgy, hogy előnyös lenne a NATO-tagság.

A vizsgált országok körében (a két nem NATO tagországot leszámítva) a többség NATO-párti.

Az Egyesült Államok megítélése negatívabb

A vizsgált országokban a megkérdezettek csaknem fele (48 százalék) van inkább jó véleménnyel az Egyesült Államokról, de tízből több mint négyen (43 százalék) negatív véleménnyel bírnak.

Az Egyesült Államokról a románok 75, a lengyelek 66, a bolgárok 57, a csehek 56, a szlovákok 55, a horvátok 45, a szerbek 44, a magyarok 42, a németek 39, a szlovének 28, míg az osztrákok mindössze 26 százaléka van jó véleménnyel.

Hazánkban az Egyesült Államokat pozitívan megítélő 42 százalék relatív többséget jelent, az USA-t negatívan megítélők aránya 31 százalékos.

Az Egyesült Államok megítélése leginkább az osztrákok (67 százalék), a szlovének (64 százalék) és a németek (55 százalék) körében negatív.

Alacsony Donald Trump népszerűsége

Közép-Európa többet vár tőle. Magyarázat lehet az Egyesült Államok NATO-tagsághoz képest valamivel negatívabb megítélésére Donald Trump alacsony népszerűsége. A vizsgált országokban tízből kilencen (90 százalék) tudtak véleményt alkotni Donald Trumpról. Az amerikai elnök megítélése az átlagnál (24 százalék) Lengyelországban (41 százalék), Romániában (35 százalék), Csehországban (32 százalék), Szerbiában (31 százalék), valamint Magyarországon és Bulgáriában (28-28 százalék) pozitívabb. A többi vizsgált országhoz képest a legkevésbé a lengyelek (37 százalék) és a magyarok (42 százalék) vannak rossz véleménnyel az amerikai elnökről.  Trump leginkább az osztrákok (90 százalék), a németek (82 százalék), a szlovének (78 százalék), a szlovákok (76 százalék), valamint a horvátok (70 százalék) körében számít népszerűtlennek. A közép-európaiak többet várnak a Trump-adminisztrációtól.

Az amerikai elnök alacsony népszerűségének hátterében e mellett vélhetően a közép-európai országokban vele szemben tapasztalható rendkívül negatív médiakép áll.

És akkor Soros

Ahol ismertebb Soros György, ott több mint kétharmad nem szimpatizál vele. A kutatás ezúttal is külön kitért a milliárdosra. Korábban a megkérdezettek 38 százaléka nyilatkozta úgy, hogy ismeri Soros György személyét, ehhez képest ezúttal 44 százalék tudott véleményt alkotni az amerikai spekuláns személyéről.

Soros ismertsége Magyarországon a legmagasabb, itt a megkérdezettek 74 százaléka tudott véleményt alkotni róla.

Ez az arány ugyancsak átlag feletti Romániában (69 százalék), Szerbiában (62 százalék) és Németországban (49 százalék), de Bulgáriában (43 százalék) és Horvátországban (41 százalék) is viszonylag magas. Minél magasabb az adott országban Soros ismertsége, annál kevésbé szimpatizálnak vele. Azokban az országokban (Magyarország, Románia, Szerbia, Németország, Bulgária, Horvátország), ahol Soros ismertsége magasabb, átlagosan tízből négyen (40 százalék) vannak negatív véleménnyel róla, míg a pozitív vélemények aránya átlagosan mindössze 16 százalék. Mindez azt jelenti, hogy ezekben az országokban a Soros személyét ismerők körében kétharmadnál is többen (71 százalék) vannak a vele szemben negatív véleménnyel bírók.

Az USA politikája kevésbé vonzó…

A vizsgált országokban a relatív többség (43 százalék) szorosabbra fűzné országa Egyesült Államokkal való politikai kapcsolatait. A politikai kapcsolatok szintjén 29 százalék nem változtatna és 21 százalék lazítaná azokat. A politikai kapcsolatok erősítését az átlagnál fontosabbnak tartják Romániában (74 százalék), Szerbiában (63 százalék), Lengyelországban (59 százalék), Horvátországban (50 százalék) és Szlovákiában (45 százalék).

Magyarországon jóval többen vannak azok, akik erősítenék az USA-val való politikai kapcsolatokat (37 százalék), mint akik lazítanák azt (29 százalék).

A politikai kapcsolatokat nézve a németek és az osztrákok a legszkeptikusabbak. Németországban a politikai kapcsolat lazítását pártolók aránya 35 százalék, Ausztriában azok erősítését mindössze 10 százalék pártolja.

…,mint a gazdasága

A vizsgált országokban tízből közel hatan (57 százalék) még szorosabbra fűznék az Egyesült Államokkal a gazdasági kapcsolatokat. Azok szintjén 22 százalék nem változtatna és mindössze 15 százalék lazítaná azokat. A gazdasági kapcsolatok erősítését – a politikai kapcsolatokkal lényegében megegyezően – az átlagnál fontosabbnak tartják Romániában (80 százalék), Szerbiában (73 százalék), Lengyelországban (70 százalék), Horvátországban (69 százalék) és Szlovéniában (66 százalék). Magyarországon ebben az esetben két és félszer többen vannak azok, akik erősítenék az USA-val való kapcsolatot (54 százalék), mint akik lazítanák azt (21 százalék).

A gazdasági kapcsolatok alakítása terén is a németek és az osztrákok a leginkább szkeptikusak. Bár a németek 41 százaléka erősítené az Egyesült Államokkal a gazdasági kapcsolatokat, 32 százalékuk a lazítást szeretne. Ausztriában csak a megkérdezettek 22 százaléka erősítené az amerikai gazdasági kapcsolatokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik