hands of wife and husband signing divorce documents or premarital agreement
Közélet

Gyerekszületés után, és negyvenéves kor körül dobjuk el a karikagyűrűt

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2017. 09. 10. 20:00

A KSH legfrissebb adatai szerint a házasságkötések száma 2010 óta lassú növekedést mutat, 2015-ben 46 ezer pár állt oltár elé a hét évvel ezelőtti 35 ezer esküvőhöz képest. A válások száma ezzel szemben nagyjából stagnál, az utóbbi években 19-23 ezer közötti esetben került kenyértörésre a sor. A puszta számoknál azonban jóval érdekesebb, hogy milyen élethelyzetekben fogalmazódik meg a párokban a különválás gondolata. Válási mediátorokat kérdeztünk a témáról.

Az élet számtalan olyan helyzetet produkál, ahol a jó anyagiak vagy éppen az eladósodottság, egy furkálódó családtag, esetleg egy rossz szokás, egy betegség, a féltékenység, nevelési elvek
különbözősége, egy félrelépés, sikertelen terhesség, és még sorolhatnám nyomorítja meg egy pár életét. Többnyire ezt elhidegülésként aposztrofálják, ami mögött bizony akár a túlhajszolt életmód, a kevés közösen töltött idő, de sok esetben a nem jó kommunikáció is állhat

– osztja meg tapasztalatait Pálfalvi Ildikó, mediátor, coach és tréner, majd hozzáteszi, a 30+ és a 40+korosztályt érinti leginkább a válás. Ezenkívül azokat az 50-60-as éveikben járókat, akiknél a gyerekek felnőttek, üresen maradt a fészek, és a párok ekkor jönnek rá, hogy csak a gyerekek és a közös feladatok tartották össze őket.

Persze, ahogy a házasságok mögötti motivációt, úgy a válásban résztvevő felek problémáit sem lehet tipizálni. Minden szituáció egyedi, és nagyon különbözőképpen zárulhatnak akár hasonló okokból kiinduló konfliktusok is. Sándor Piroska válófélben lépő párokkal is foglalkozó mediátor mégis megfigyelt a munkája során visszatérő mintázatokat: három csoportra osztotta a szerinte legkritikusabbnak nevezhető élethelyzeteket.

A válási mediáció (magyarul közvetítés) célja, hogy azokat a megromlott házassági vagy élettársi
kapcsolatokat, amelyeknek a helyreállítására már nincs esély, minél gyorsabban, mindkét fél számára
elfogadható és betartható egyezséggel zárja. A válási mediáció jóval kíméletesebb és humánusabb, mint a
pereskedés, mert itt a felek döntenek további életükről, gyermekeik esetén szülői mivoltuk gyakorlásáról, a
kapcsolattartásról és anyagi javaik elosztásáról. Mindennek ellenére a válást a bíróság mondja ki.

A mediátorok nagy része párkapcsolati és családi problémák, viták esetében is tud segíteni. Ezért célszerű
már a problémák megjelenésekor felkeresni őket, még mielőtt teljesen elmérgesedik a kapcsolat, és
valóban már csak a gyors, békés válás a megoldás. A közvetítők olyan helyzetekre tudnak rávilágítani,
amin a párok egy kis erőfeszítéssel, egy más hozzáállással, még időben tudnak változtatni, így időben
megmenthető lenne a kapcsolat.

Szerelmespárból nagybetűs Anya és Apa

Egy korábbi cikkünkben hosszasan taglaltuk a családdá válás nehézségeit. Ekkor Léder László, az Apa Akadémia alapítója, tréner és pszichológus elmondta, meglátása szerint a fiatalok többsége nincsen tisztában a rájuk váró időszak kihívásaival.

Sajnos kevés olyan platform létezik, ahol tömegesen felvilágosítanák a családalapításra készülőket, illetve válaszolnának a kérdéseikre, amikből egyébként ezer és egy van. A barátok, rokonok tanácsai a jó szándék ellenére is torzítják a képet, és akkor a közösségi oldalakról még nem is beszéltünk. Ebben a témában abszolút a személyre szabott tanácsadás lenne a célravezető.

Man is taking off the wedding ring
Fotó: Thinkstock

Sándor Piroska a válási mediációk során nap mint nap találkozik a gyerekvállalás után kialakult konfliktusokkal. Őt jellemzően olyan házaspárok keresik fel, akik bizonytalanok a döntésben, és megvan bennük a békülési szándék. A tanácsadások leggyakoribb vendégei pedig a kisgyerekes párok.

A szakember úgy látja, hogy a gyerek/gyerekek születéséből adódó változásokat leginkább a férfiak viselik nehezen.

Az anyaság túlságosan rózsaszínben van feltüntetve, és sok fiatal nem gondol bele, hogy a baba megszületését követő időszak nem csak szépségeket rejteget, hanem bizony kemény megpróbáltatásokat is.

A férfiak igencsak sérelmezik, hogy eleinte rájuk kevesebb figyelem hárul, a párjuknak nincs energiája vagy ideje figyelni rájuk, a megszokotthoz képest lecsökken az együtt töltött idő. Különösen kényes pont, és sokszor sodorja a párokat a válás szélére a férj és feleség közötti szexualitás háttérbe szorulása – teszi hozzá a mediátor. Emellett a hirtelen rájuk szakadó felelősségtől is meg szoktak ijedni a párok, főleg a férfiak.

Az anyák gyakran túlságosan belemélyednek az anyaszerepbe, emiatt kimerültek, ingerültek és fáradtak, ugyanakkor nem engedik, hogy párjuk segítsen nekik, mert azt hiszik, csak ők képesek tökéletesen ellátni az újszülöttet.

A szakember szerint nagyon megnehezíti a házaspárok életét, ha a nők nem engedik ki a kezeik közül a tennivalókat, holott sok olyan apukával találkozik, aki boldogan vállalna több részt az otthoni feladatokból.

Életközépi válság, avagy a nagy kérdések időszaka

A negyven körüli időszak a másik olyan élethelyzet, amikor sok házasság zátonyra fut – folytatja a sort Sándor Piroska. Ennek, a kisgyerekes párok nehézségeivel szemben kevésbé praktikus, inkább lélektani okai vannak.

Ilyenkor sokan megkérdőjelezik az addigi életüket. Jó helyen vagyok-e, jó férjem, feleségem van-e, elég gyerekem van-e, miért nincs még gyerekem, kielégítő-e a munkám, és így tovább. Ebben az időszakban az emberek úgy érzik, most még van lehetőségük változtatni, hiszen előttük az élet.

Elképzelhető, hogy a felszínen csak egy harmadik szereplő felbukkanását látja a közvetlen környezet, de az új szerelem általában nyitott kapukat dönget, vagyis a háttérben általános elégedetlenség húzódik meg, vagy az illető egész életével vagy a párkapcsolatával összefüggésben – hangsúlyozza a szakember.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a mai negyvenpluszosok fiatal korában nem volt még ekkora divat az önismeret, a pszichés jóléttel való foglalkozás, és a házasságok is hamarabb köttettek.

Ennek ellenére az úgynevezett életközépi válság ismert pszichológiai jelenség, ami arra indít bennünket, hogy felülvizsgáljuk az önmagunkhoz és másokhoz való viszonyunkat. A serdülőkorban megjelenő és identitást kereső kérdések ismét aktuálissá válnak. Az önvizsgálat során kapott válaszok alapján pedig újraértékeljük helyzetünket. 

Human head silhouette with a jigsaw piece cut out on the wooden background, mental health symbol
Fotó: Thinkstock

Amikor a gyerekek kirepülnek

Ahogy Pálfalvi Ildikó is megjegyezte, az 50+ -osok akkor döntenek a válás mellett, amikor a gyerekek
felnőnek, a saját lábukra állnak, elhagyják a szülői házat, és utánuk egy nagy üresség marad meg a
mindennapos viták. A boldogtalan hatvanasokra azonban végképp nem jellemző, hogy párterapeutához vagy válási mediátorhoz fordulnának, inkább eszik egymást otthon, a négy fal között. Holott a legtöbb esetben nem kellene kenyértörésig vinni a vitákat, elég lenne megfelelően kommunikálni egymással, és újra visszatalálni a párunkhoz.

Tény, hogy nem könnyű nézőpontot váltani, ha az együtt töltött idő tetemesebb részének a dinamikáját a gyerekek határozták meg. Születés, óvoda, első év az iskolában, egyetem, párkapcsolat, és így tovább,mindig van mivel foglalkozni. Új célokat és közös hobbikat, programokat találni

– teszi hozzá Sándor Piroska.

Előre menteni a menthetőt

Pálfalvi Ildikó szerint a jó párválasztás mellett egymás tisztelete és szeretete, a türelem, a másik
elfogadása, a megbocsájtás képessége, a bizalom fenntartása, a szeretetteljes és őszinte kommunikáció, és nem utolsósorban az együtt töltött szabadidő és intim pillanatok élvezete lenne a recept a sokáig tartó házastársi kapcsolatokhoz.

Ezek túlnyomó része már hiányzik a válófélben lévőknél, és vagy nem akarnak dolgozni a helyreállításán, vagy már próbálták, de kudarcot vallottak, vagy egyikük már új kapcsolatba lépett, ezért reménytelen a helyrehozatal.

További gond az is, hogy Magyarországon még mindig nem elterjedt, hogy ha baj van otthon, szakemberhez fordulunk. Inkább lelkiznek és panaszkodnak a párok a barátnak, barátnőnek, a fodrásznak vagy az egyik közeli rokonnak – mondja a szakember.

Ezzel viszont a probléma csak a legritkább esetben terelődik a megoldás felé, helyette megerősítést kapnak vélt „igazukra”, hogy fölösleges küzdeni, egyetlen megoldás a válás.

Wedding cake spouses turning their backs to each other for emerging problems
Fotó: Thinkstock

Pálfalvi úgy véli, ideje lenne az oktatásba bevezetni a tudatos életvezetés tantárgyat, ahol a helyes
párválasztásra, az egészséges szexuális életre, a gyermekvállalás tervezésére és a gyermeknevelésre készítenék fel szakemberek a fiatalokat. Továbbá szükség lenne a konfliktuskezelés és a szelíd kommunikáció elsajátítására is, ami az együttélés egyik alapköve nem csak a családban, de az élet más területein is.

Magam részéről fontosnak tartom a házasság előtti tanácsadást, ahol szakember segítségével rálátást kapnának a párok a valós együttélésben felmerülő problémákra, családok, kultúrák, generációs különbségek kezelésére, a gyermekvállalással járó nevelési nézetek összeegyeztetésére, illetve tisztáznák, milyen elvárásokat támasztanak egymással szemben.

Szomorú, amikor évekkel később, egy-két gyerekkel és több milliós hitellel a hátuk mögött derül ki, hogy a párok képtelenek együtt élni, mert nem voltak tudatában, mit is várnak el egymástól – zárja gondolatait Pálfalvi Ildikó.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor Angela Merkel greets an interactive robot at the digitalSTROM stand during the annual Girl's Day fair at the chancellery in Berlin on April 26, 2017.
The fair aims to attract young women to hi-tech and engineering jobs.  / AFP PHOTO / John MACDOUGALL
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.