Közélet
hands of wife and husband signing divorce documents or premarital agreement

Gyerekszületés után, és negyvenéves kor körül dobjuk el a karikagyűrűt

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2017. 09. 10. 20:00

A KSH legfrissebb adatai szerint a házasságkötések száma 2010 óta lassú növekedést mutat, 2015-ben 46 ezer pár állt oltár elé a hét évvel ezelőtti 35 ezer esküvőhöz képest. A válások száma ezzel szemben nagyjából stagnál, az utóbbi években 19-23 ezer közötti esetben került kenyértörésre a sor. A puszta számoknál azonban jóval érdekesebb, hogy milyen élethelyzetekben fogalmazódik meg a párokban a különválás gondolata. Válási mediátorokat kérdeztünk a témáról.

Az élet számtalan olyan helyzetet produkál, ahol a jó anyagiak vagy éppen az eladósodottság, egy furkálódó családtag, esetleg egy rossz szokás, egy betegség, a féltékenység, nevelési elvek
különbözősége, egy félrelépés, sikertelen terhesség, és még sorolhatnám nyomorítja meg egy pár életét. Többnyire ezt elhidegülésként aposztrofálják, ami mögött bizony akár a túlhajszolt életmód, a kevés közösen töltött idő, de sok esetben a nem jó kommunikáció is állhat

– osztja meg tapasztalatait Pálfalvi Ildikó, mediátor, coach és tréner, majd hozzáteszi, a 30+ és a 40+korosztályt érinti leginkább a válás. Ezenkívül azokat az 50-60-as éveikben járókat, akiknél a gyerekek felnőttek, üresen maradt a fészek, és a párok ekkor jönnek rá, hogy csak a gyerekek és a közös feladatok tartották össze őket.

Persze, ahogy a házasságok mögötti motivációt, úgy a válásban résztvevő felek problémáit sem lehet tipizálni. Minden szituáció egyedi, és nagyon különbözőképpen zárulhatnak akár hasonló okokból kiinduló konfliktusok is. Sándor Piroska válófélben lépő párokkal is foglalkozó mediátor mégis megfigyelt a munkája során visszatérő mintázatokat: három csoportra osztotta a szerinte legkritikusabbnak nevezhető élethelyzeteket.

A válási mediáció (magyarul közvetítés) célja, hogy azokat a megromlott házassági vagy élettársi
kapcsolatokat, amelyeknek a helyreállítására már nincs esély, minél gyorsabban, mindkét fél számára
elfogadható és betartható egyezséggel zárja. A válási mediáció jóval kíméletesebb és humánusabb, mint a
pereskedés, mert itt a felek döntenek további életükről, gyermekeik esetén szülői mivoltuk gyakorlásáról, a
kapcsolattartásról és anyagi javaik elosztásáról. Mindennek ellenére a válást a bíróság mondja ki.

A mediátorok nagy része párkapcsolati és családi problémák, viták esetében is tud segíteni. Ezért célszerű
már a problémák megjelenésekor felkeresni őket, még mielőtt teljesen elmérgesedik a kapcsolat, és
valóban már csak a gyors, békés válás a megoldás. A közvetítők olyan helyzetekre tudnak rávilágítani,
amin a párok egy kis erőfeszítéssel, egy más hozzáállással, még időben tudnak változtatni, így időben
megmenthető lenne a kapcsolat.

Szerelmespárból nagybetűs Anya és Apa

Egy korábbi cikkünkben hosszasan taglaltuk a családdá válás nehézségeit. Ekkor Léder László, az Apa Akadémia alapítója, tréner és pszichológus elmondta, meglátása szerint a fiatalok többsége nincsen tisztában a rájuk váró időszak kihívásaival.

Sajnos kevés olyan platform létezik, ahol tömegesen felvilágosítanák a családalapításra készülőket, illetve válaszolnának a kérdéseikre, amikből egyébként ezer és egy van. A barátok, rokonok tanácsai a jó szándék ellenére is torzítják a képet, és akkor a közösségi oldalakról még nem is beszéltünk. Ebben a témában abszolút a személyre szabott tanácsadás lenne a célravezető.

Man is taking off the wedding ring
Fotó: Thinkstock

Sándor Piroska a válási mediációk során nap mint nap találkozik a gyerekvállalás után kialakult konfliktusokkal. Őt jellemzően olyan házaspárok keresik fel, akik bizonytalanok a döntésben, és megvan bennük a békülési szándék. A tanácsadások leggyakoribb vendégei pedig a kisgyerekes párok.

A szakember úgy látja, hogy a gyerek/gyerekek születéséből adódó változásokat leginkább a férfiak viselik nehezen.

Az anyaság túlságosan rózsaszínben van feltüntetve, és sok fiatal nem gondol bele, hogy a baba megszületését követő időszak nem csak szépségeket rejteget, hanem bizony kemény megpróbáltatásokat is.

A férfiak igencsak sérelmezik, hogy eleinte rájuk kevesebb figyelem hárul, a párjuknak nincs energiája vagy ideje figyelni rájuk, a megszokotthoz képest lecsökken az együtt töltött idő. Különösen kényes pont, és sokszor sodorja a párokat a válás szélére a férj és feleség közötti szexualitás háttérbe szorulása – teszi hozzá a mediátor. Emellett a hirtelen rájuk szakadó felelősségtől is meg szoktak ijedni a párok, főleg a férfiak.

Az anyák gyakran túlságosan belemélyednek az anyaszerepbe, emiatt kimerültek, ingerültek és fáradtak, ugyanakkor nem engedik, hogy párjuk segítsen nekik, mert azt hiszik, csak ők képesek tökéletesen ellátni az újszülöttet.

A szakember szerint nagyon megnehezíti a házaspárok életét, ha a nők nem engedik ki a kezeik közül a tennivalókat, holott sok olyan apukával találkozik, aki boldogan vállalna több részt az otthoni feladatokból.

Életközépi válság, avagy a nagy kérdések időszaka

A negyven körüli időszak a másik olyan élethelyzet, amikor sok házasság zátonyra fut – folytatja a sort Sándor Piroska. Ennek, a kisgyerekes párok nehézségeivel szemben kevésbé praktikus, inkább lélektani okai vannak.

Ilyenkor sokan megkérdőjelezik az addigi életüket. Jó helyen vagyok-e, jó férjem, feleségem van-e, elég gyerekem van-e, miért nincs még gyerekem, kielégítő-e a munkám, és így tovább. Ebben az időszakban az emberek úgy érzik, most még van lehetőségük változtatni, hiszen előttük az élet.

Elképzelhető, hogy a felszínen csak egy harmadik szereplő felbukkanását látja a közvetlen környezet, de az új szerelem általában nyitott kapukat dönget, vagyis a háttérben általános elégedetlenség húzódik meg, vagy az illető egész életével vagy a párkapcsolatával összefüggésben – hangsúlyozza a szakember.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a mai negyvenpluszosok fiatal korában nem volt még ekkora divat az önismeret, a pszichés jóléttel való foglalkozás, és a házasságok is hamarabb köttettek.

Ennek ellenére az úgynevezett életközépi válság ismert pszichológiai jelenség, ami arra indít bennünket, hogy felülvizsgáljuk az önmagunkhoz és másokhoz való viszonyunkat. A serdülőkorban megjelenő és identitást kereső kérdések ismét aktuálissá válnak. Az önvizsgálat során kapott válaszok alapján pedig újraértékeljük helyzetünket. 

Human head silhouette with a jigsaw piece cut out on the wooden background, mental health symbol
Fotó: Thinkstock

Amikor a gyerekek kirepülnek

Ahogy Pálfalvi Ildikó is megjegyezte, az 50+ -osok akkor döntenek a válás mellett, amikor a gyerekek
felnőnek, a saját lábukra állnak, elhagyják a szülői házat, és utánuk egy nagy üresség marad meg a
mindennapos viták. A boldogtalan hatvanasokra azonban végképp nem jellemző, hogy párterapeutához vagy válási mediátorhoz fordulnának, inkább eszik egymást otthon, a négy fal között. Holott a legtöbb esetben nem kellene kenyértörésig vinni a vitákat, elég lenne megfelelően kommunikálni egymással, és újra visszatalálni a párunkhoz.

Tény, hogy nem könnyű nézőpontot váltani, ha az együtt töltött idő tetemesebb részének a dinamikáját a gyerekek határozták meg. Születés, óvoda, első év az iskolában, egyetem, párkapcsolat, és így tovább,mindig van mivel foglalkozni. Új célokat és közös hobbikat, programokat találni

– teszi hozzá Sándor Piroska.

Előre menteni a menthetőt

Pálfalvi Ildikó szerint a jó párválasztás mellett egymás tisztelete és szeretete, a türelem, a másik
elfogadása, a megbocsájtás képessége, a bizalom fenntartása, a szeretetteljes és őszinte kommunikáció, és nem utolsósorban az együtt töltött szabadidő és intim pillanatok élvezete lenne a recept a sokáig tartó házastársi kapcsolatokhoz.

Ezek túlnyomó része már hiányzik a válófélben lévőknél, és vagy nem akarnak dolgozni a helyreállításán, vagy már próbálták, de kudarcot vallottak, vagy egyikük már új kapcsolatba lépett, ezért reménytelen a helyrehozatal.

További gond az is, hogy Magyarországon még mindig nem elterjedt, hogy ha baj van otthon, szakemberhez fordulunk. Inkább lelkiznek és panaszkodnak a párok a barátnak, barátnőnek, a fodrásznak vagy az egyik közeli rokonnak – mondja a szakember.

Ezzel viszont a probléma csak a legritkább esetben terelődik a megoldás felé, helyette megerősítést kapnak vélt „igazukra”, hogy fölösleges küzdeni, egyetlen megoldás a válás.

Wedding cake spouses turning their backs to each other for emerging problems
Fotó: Thinkstock

Pálfalvi úgy véli, ideje lenne az oktatásba bevezetni a tudatos életvezetés tantárgyat, ahol a helyes
párválasztásra, az egészséges szexuális életre, a gyermekvállalás tervezésére és a gyermeknevelésre készítenék fel szakemberek a fiatalokat. Továbbá szükség lenne a konfliktuskezelés és a szelíd kommunikáció elsajátítására is, ami az együttélés egyik alapköve nem csak a családban, de az élet más területein is.

Magam részéről fontosnak tartom a házasság előtti tanácsadást, ahol szakember segítségével rálátást kapnának a párok a valós együttélésben felmerülő problémákra, családok, kultúrák, generációs különbségek kezelésére, a gyermekvállalással járó nevelési nézetek összeegyeztetésére, illetve tisztáznák, milyen elvárásokat támasztanak egymással szemben.

Szomorú, amikor évekkel később, egy-két gyerekkel és több milliós hitellel a hátuk mögött derül ki, hogy a párok képtelenek együtt élni, mert nem voltak tudatában, mit is várnak el egymástól – zárja gondolatait Pálfalvi Ildikó.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Man on roof with arms outstretched
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.