Közélet
Budapest, 2014. október 8.
Áder János köztársasági elnök (j) átadja a kinevezési okmányt Kohut Balázsnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárának a Sándor-palotában 2014. október 8-án.
MTI Fotó: Soós Lajos

A kubai biztos tagadja, hogy járt volna a Quaestornál

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

2017. 06. 21. 08:08

Soha életemben nem jártam a Quaestorban és soha nem is beszéltem Tarsoly Csabával – mondta az Indexnek adott interjújában Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára, akit nemrég neveztek ki az egyes Karib-térségbeli kiemelt külgazdasági intézkedések összehangolásáért és a magyarországi tudástranszfer elősegítéséért felelős miniszteri biztosnak.

Kohut 2015-ben távozott a minisztériumi posztjáról, miután végrehajtott egy karcsúsítást a minisztériumi állományban, ráadásul éppen a Quaestor-botrány kirobbanásának idején, ezért felröppent a hír, hogy ez lehetett az oka.

Minden igazgatási terület hozzám tartozott, a gazdasági terület vezetője is, így sok mindent én írtam alá, noha ennyi idő alatt egy ekkora terület minden elemét nem ismeri meg az ember. A sajtó felelőst keresett (…)

Ez vezetett végül Kohut távozásához, pontosabban, felmondásához, amelyet aztán Szijjártó Péter külügyminiszternek is bejelentett:

Nem volt elegendő rutinom, hogy kivédjem az előzőekben említett támadásokat és sok valótlanság, sőt túlzás nélkül mondhatom, hogy hazugság jelent meg rólam. Egyszerűen elegem lett abból, hogy politikai csatározások céltáblájává váltam.

Ezt követően a magánvállalkozásával elnyert egy közbeszerzést az olasz kereskedőház üzemeltetésére, majd kinevezték miniszteri biztossá. Úgy, hogy saját bevallása szerint a kubai térséget neki nem is kell ismernie, ehhez megvannak a szakdiplomaták, neki a magyar közigazgatást kell ismernie. Hogy Magyarországnak miért éri meg a karibi térséggel üzletelni, arról azt mondta: most például meggyszezon van, a gyümölcs 5-7 nap alatt romlik meg, ennyi idő pont elég lenne arra, hogy a meggy eljusson Kubába.

Magyarország lenne a kelet-közép európai logisztikai és redisztribúciós végpont, a karibi térségben pedig a Havanna melletti Puerto del Mariel kikötője.

Az interjúban szóba került a Lánchíd Palota ügye is, amelynek szerződéseit újra kell tárgyalni a bíróságon. Lánchíd Palotát teljes felújítás után 2008-ban nyitották meg, a beruházás értéke akkori árakon meghaladta a 20 millió eurót. A beruházók a felvett hiteleket nem tudták fizetni, az épület ezért a CIB Bank work-out cégéhez került, tőle vette meg Nobilis Kristóf nagyvállalkozó a fia kezében lévő Döb-68 Zrt.-n keresztül, piaci hírek szerint 10 millió euróért. Az Eximbank és a MEHIB (EXIM) vezetősége 2015. márciusban a felügyelőbizottság döntése alapján, a 2014 őszén lefolytatott belső ellenőrzések eredményeként polgári peres eljárást kezdeményezett a Lánchíd Palota tulajdonosával szemben. Az Eximbank szerint az EXIM előző vezetősége által korábban megkötött bérleti szerződés feltűnően értékaránytalan volt valamint, jóerkölcsbe ütközött, ezért pert indított.

Az Eximbank fb-jében is sokszor szóba került a téma és mindenki aggályosnak tartotta, hogy ilyen drága a bérlemény, de mivel mi nem vagyunk ügydöntő fb, rábíztuk a menedzsmentre és az ügyvédekre az ügyet,

nyilatkozta Kohut. Hozzátette, hogy ő csak a feladatot kapta a hivatalos eljárás elindítására.

Dunakeszi, 2011. augusztus 28.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője fut a miniszterelnökség futsalcsapatából megalakult Dunakeszi Kinizsi Futsal Klub edzésén a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium tornacsarnokában.
MTI Fotó: Kovács Tamás
„Dilettáns focicsapat” vezeti a magyar külpolitikát
A legtöbb ellenzéki párt szerint nincs más út, csak az EU útja.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.