A 444 számolt be arról a hétvégén, hogy április 9-én a CEU mellett kiálló tüntetést szerveztek Berlinben a Pulse of Europe rendezvénysorozat részeként. Az Origo másnap álhírterjesztéssel vádolta a 444-et és az Indexet, szerintük „egy hetek óta tartó Európa-párti demonstráció része volt a berlini megmozdulás, ami egyáltalán nem a CEU-ról szólt”, hanem arról, hogy Franciaországban ne Marine Le Pen nyerjen a választásokon. Hozzátették, hogy csak a „berlini magyarok egy kis csoportja” próbálta meg a tüntetést úgy feltüntetni, mintha az a CEU mellett szólt volna.
Az igazság valahol a kettő között van, bár inkább az eredeti, 444-es híradáshoz áll közelebb. A 24.hu megkereste a berlini rendezvény egyik magyar résztvevőjét, aki elmondta, hogy a CEU melletti kiállás ötlete az egyik, berlini magyarokat tömörítő Facebook-csoportban vetődött fel. Az első, CEU-val kapcsolatos esemény egy flashmob volt a törvény parlamenti vitáját, majd elfogadását megelőző hétvégén a berlini magyar nagykövetség épülete előtt. Ezt követően arra gondoltak, hogy nagyobb nyilvánosságra lenne szüksége a CEU ügyének, ezért megkeresték a Pulse of Europe-ot, akik nagyon pozitívan fogadták az ötletet. Főleg, hogy már ők is akartak foglalkozni a témával, sőt, a jelek szerint prioritást élvezett, ugyanis az open mic keretében – amikor bárki beszédet mondhat – az első felszólalás a CEU-s témának jutott. „A nagy tömegből sokan odajöttek hozzánk és kérdeztek – volt, aki a hallottak után magától a kezébe vett egy Vétó-transzparenst.” A felszólalók rendszerint reflektálnak az EU-n belüli aktuális eseményekre, így történt a holland és bolgár választások, valamint a legutóbbi, stockholmi terrortámadás esetében is.
A Pulse of Europe ötlete Daniel Röder német ügyvéd és felesége, Sabine fejéből pattant ki. A magát minden politikai párttól függetlennek tartó mozgalom legfőbb célja az európai egységbe és az Európai Unióba vetett bizalom erősítése, illetve helyreállítása. Úgy látják, hogy az európaiak többsége hisz az uniós alapelvekben, annak ellenére, hogy az egyes országokban egyre inkább erősödnek a nacionalista nézetek. Éppen ezért hangosan és jól láthatóan kell kiállni egy olyan egységért, amely biztosítja a békét, az egyének szabadságát, a jól működő igazságszolgáltatást és a jogbiztonságot, mondják. Legfontosabb elveiket 10 pontban foglalták össze, ebben szerepel az, hogy a civileknek is felelősséget kell vállalniuk azért, hogy a sokszínű Európa jövője ne kerüljön veszélybe. Az Európa-ellenes hangok gyengítését elősegítheti például az is, ha mindenki elmegy szavazni.
Az első nyilvános találkozójukat 2016. november végén tartották, a résztvevőket ismerősökön és közösségi médián keresztül gyűjtötték össze, jelentős részük most is így értesül a demonstrációkról. 2017. januártól már hetente, vasárnaponként tartanak demonstrációkat, Frankfurton kívül Karlsruhéban, Freiburgban és Kölnben, illetve Hollandiában és Franciaországban is. Az első, frankfurti rendezvény 200 fős létszáma után 2017. március 12-én Európa-szerte 40 városban összesen 20 ezer ember gyűlt össze.
A 24-hu-nak nyilatkozó berlini magyar diák elmondta, hogy bár a releváns média (Frankfurter Allgemeine Zeitung, Süddeutsche Zeitung, Die Zeit) beszámolt a CEU ügyéről, a németországi ismerőseinek többnyire ő mondta el, hogy miről van szó. Ugyanakkor a berlini Freie Universität elnöke az elsők között volt, aki hivatalosan is kiállt a CEU mellett, nem sokkal később pedig a Humboldt Egyetem is csatlakozott. A berlini magyarok április 12-én délutánra újabb flashmobot szerveznek a nagykövetség elé, és tervezik az együttműködést az áprilisi berlini March for Science-szel (Séta a Tudományért).
