Két operatív programból, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Programból (KÖFOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) összesen 17,5 milliárd forint állt rendelkezésre „a közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése” elnevezésű (KÖFOP 2.1.1.- VEKOP-15-2016-00001 kódszámú) projektre. A hivatali bikkfanyelven megfogalmazott körülírás azt jelenti, hogy közszolgáknak képzéseket szerveznek, igyekeznek megtanítani őket a szolgáltató jellegű munkavégzésre, az állami és önkormányzati hivatalnokok képzésére tananyagot fejlesztenek ki, és a teljes közszolgálati továbbképzési rendszert megújítják.
A 2015-ben közzétett felhívásra dedikáltan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nyújthatott be támogatási kérelmet. Meg is tette, és a Miniszterelnökség papírforma szerint támogatásra érdemesnek találta. Az egyetem a projektet a kormányhivatalokkal együttműködve valósítja meg.
Brüsszelből jött egy levél
Brüsszel ugyanis nemcsak utólagos ellenőrzést végez azoknál a projekteknél, amelyeknél javarészt az uniós adófizetők pénzét használja fel a kedvezményezett ország, hanem menet közben is vizsgálódik. Ilyen vizsgálat folyt ennél a projektnél is tavaly év végén: az uniós szakemberek alaposan átnézték az elszámolási tervet.
Rá néhány hétre, már az idei év elején tapasztalataikról, pontosabban kifogásaikról levelet küldtek a Lázár János vezette Miniszterelnökségen belül működő irányító hatóságnak, amelynek feladatai közé tartozik az érintett operatív program véglegesítése, menedzselése és ellenőrzése, illetve irányítja a meghirdetett pályázatok végrehajtását.
- Mind az előkészítésre betervezett költségek, mind a projekt megvalósításának személyi költségei erősen túlzónak tűnnek.
- A 17,5 milliárd forintból 875 milliót terveztek az előkészületekre fordítani. Az NKE állományának csaknem a fele, úgy 340 ember vett részt rész- vagy teljes munkaidőben a projekt előkészítésében. A bizottsági szakértők azt találták, hogy ha semmi mással nem foglalkoznának, csak ezen projekt előkészítésével, tehát nem is tanítanának és kutatnának, akkor is négy és fél hónapig tartana az előkészület. A szakértők szerint ez az előkészítő munkák akkori állását és a dokumentációt látva egyáltalán nem reális.
- A negyedik legnagyobb tételt a projektben, bő 3,1 milliárd forinttal a megvalósítással kapcsolatos személyi költségek teszik ki. Ha az összes NKE-s dolgozót – körülbelül 750 embert – és a bérüket vesszük alapul, akkor több mint 10 hónapig semmi mással nem foglalkozna a közszolgálati egyetem állománya, csak ennek a projektnek a kivitelezésével. A bizottsági munkacsoport szerint ez aránytalan.
- A képzési költségeknél, az oktatási helyiségek bérlésére szánt összegeknél és a képzéseken részt vevők élelmezésének (catering) költségeinél is kilóg a lóláb.
- Valamivel több mint 400 millió forintot terveztek cateringre és reprezentációra. A bizottsági szakemberek jelezték: bár elismerik, hogy sok közszolga vesz részt a képzésben, úgy emlékeznek, hogy a catering nem tartozik bele az NKE magyar költségvetésből finanszírozott képzési programjaiba. Magyarán: nem tűnik indokoltnak uniós pénzből etetni-itatni a képzésen megjelenő közszolgákat, és ha nem tudja alátámasztani ennek indokoltságát a magyar fél, úgy jobb ha ezt a tételt lehúzza a listáról.
- A képzési költségeket 3,7 milliárd forint fölé lőtte be a tervet jóváhagyó irányító hatóság, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Ennek csaknem a felét tennék ki azon helyiségek, termek, irodák bérlése, amelyekben képzést tartanak majd. A bizottság ezt is túlzónak találta, kivált, hogy a képzések jelentős részét elektronikusan kapják meg a közszolgák, és akár otthon, akár a munkahelyükön elsajátíthatják a tananyagot. Nem beszélve arról, hogy az állami tulajdonban levő helyiségek is tökéletesen alkalmasak képzési helyszínnek.
- A második legnagyobb költségtétel, kicsivel több mint 4 milliárd forintos keretösszeggel, különféle berendezések (szerverek, multimédia-rendszer, hálózati eszközök) beszerzése. Ezen belül több olyan tételt is azonosított a bizottsági delegáció, amely egyáltalán nem vagy nem szorosan kapcsolódik a projekt megvalósításához. Magyarán: olyan berendezéseket is uniós pénzből akar megvenni a Miniszterelnökség jóváhagyása mellett az egyetem, amelyek az intézmény mindennapos működéséhez kellenek, és semmi közük az EU által finanszírozott projekthez, nem kellenek ahhoz. Emlékeztették arra is a magyar felet, hogy 2015-ben az NKE már több mint 130 millió forintból beszerzett IT- és egyéb eszközöket.
- A tervezett IT-alkalmazások kifejlesztése, futtatása messze nem indokol olyan méretű támogató környezetet, mint amilyet a magyar fél betervezett, főleg, hogy a képzési program fő IT-applikációja (az úgynevezett Probono rendszer) már most is működik.
- Korábban az Államreform Operatív Programból már kapott pénzt hasonló célokra az NKE.
- Az NKE szeretne beszerezni épületeibe digitális beléptetőrendszert, mozgásérzékelő kamerákat, digitális IP-alapú telefonrendszert. Ám ezek sem szükségesek a szóban forgó projekthez, ezért aztán nem indokolt uniós pénzből megvenni őket.
- A legtöbb pénzt, 4,5 milliárd forintot “immateriális eszközök” vinnék el. A már meglevő képzési portál továbbfejlesztését, szoftverlicencek vásárlását, az új IT-infrastruktúra rendszer-integrációjának megvalósítását, szoftverfejlesztést, tananyagfejlesztést kell ezalatt érteni.
- Itt is arra bukkantak az uniós ellenőrök, hogy korábbi operatív programból már támogattak hasonló célokat, és a szoftverfejlesztés az NKE általános működését segítené.
- Rámutattak arra is, hogy elég lenne a meglevő oktatási tananyagot némiképp fejleszteni, nem kellene valami teljesen újba belefogni és a nulláról felépíteni.
Komoly a fenyegetés
Az Európai Bizottság illetékes szerve arra szólította fel a levélben a magyar irányító hatóságot, hogy támassza alá, igazolja a kifogásolt tételek indokoltságát, és a számítási metódust és költségbecslést ossza meg vele.
A megfogalmazás arra utal az uniós pénzből megvalósuló fejlesztések táncrendjét jól ismerő forrásunk szerint, hogy
Az általunk megismert levél fel is hívja a magyar fél figyelmét erre a lehetőségre. A bizottság két hónapot adott a levél megválaszolására.
A Miniszterelnökség lapunk érdeklődésére megerősítette a levél létezését, és azt, hogy az Európai Bizottság észrevételeket fogalmazott meg, kérve az irányító hatóságtól
a különböző projektelemek költségvonzatának áttekintését és indoklását. Az Irányító Hatóság jelenleg vizsgálatokat folytat az ügyben, és válaszát a két hónapos határidőn belül el fogja juttatni az Európai Bizottság részére.
Hasonló szellemű választ írt a 24.hu-nak küldött levelében a közszolgálati egyetem, utalva arra, hogy a projektet a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal együttműködésben valósítják meg.
A projekt kapcsán az Európai Bizottság egyes projektelemek költségvonzatának áttekintését kérte az Irányító Hatóságtól. Ennek kapcsán az egyeztetések folyamatosak az NKE és az Irányító Hatóság között. Mindez nem befolyásolja a projekt lebonyolítását, amely zavartalanul folyik.
