Közélet

Gulyás Gergely: Ha a Momentum nem éri el a fél százalékot, nem a szabályokban van a hiba

Nagy József
Nagy József

újságíró. 2017. 03. 06. 17:38

Korábban a témában:

Kampányfinanszírozást igénylő kamujelöltek és kamupártok 630 millió forintot loptak el a közkasszából. A lehetőséget ehhez a választási törvény adta meg. A törvényalkotók miért hagytak egy ilyen aranyos kiskaput?

Kezdjük azzal, hogy a törvény óriási előrelépés a korábbi szabályozáshoz képest: pénzt biztosít kampányra, ezzel az egyéni jelölteket és a pártokat a lehető legnagyobb mértékben függetleníti a gazdasági lobbiktól, valamint esélyegyenlőséget teremt.

Az egyéni jelölteknek, ha nem értek el két százalékot, vissza kellett fizetniük a kapott állami támogatást, más kérdés, hogy zömük ezt nem tette: a sokszor egymillió forint behajthatatlannak bizonyult, mert a jelöltek nevén egyetlen lefoglalható szöget sem találtak. A pártok elé viszont nem emeltek százalékos küszöböt. Miért nem? És ha akkor nem, most miért igen?

Fölvetődött annak idején is, volt róla vita, melynek végén arra jutottunk:

ahhoz, hogy egy egyéni jelölt összegyűjtsön ötszáz aláírást, és ezzel megszerezze a jogot indulni a választáson, nem kell nagy szervezettség. De egy párt indulásának az a feltétele, hogy a százhat egyéni választókerületből minimum huszonhétben legyen az adott párt színeiben egyéni jelölt, és ehhez már komoly szervezettség kell.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Tévedtek.

Tévedtünk, mert néhány nem jó szándékú pártnak mégis sikerül legalább huszonhét egyéni jelöltet állítania.

Mennyi lesz a pártküszöb? Hallani még két százalékot is.

Rosszul hallani.

Fél, legföljebb egy százalékban gondolkodunk.

Fél vagy egy?

Nincs nagy jelentősége.

Azok számára van, akik majd fél és egy százalék közé esnek be.

A két érték között 2014-ben kizárólag a Munkáspárt szerepelt, még Seres Máriáék sem jutottak 0,5 százalék fölé.

Hát akkor Thürmer Gyuláéknak nem mindegy, hogy fél vagy egy.

Én a fél százalékra szavaznék, de nem Thürmer Gyuláék miatt, hanem mert általánosságban a valóban létező pártokat kár szankcionálni.

A behajtás szempontjából egy párt egy betéti társasághoz vagy egy kft.-hez hasonlít inkább?

Ennek mi a jelentősége?

Egy kft. csupán a vállalkozás vagyonáig felel az általa okozott kárért, egy bt.-ben viszont a tagok a saját vagyonukat is bukhatják. Mi történik, ha mondjuk egy párt állít huszonhét jelöltet, felvesz utánuk úgy százötvenmillió forintot, amit az utolsó fillérig tisztességesen, számlával fedve elkölt, de 1 százalék helyett csupán 0,99 százalék, vagy fél százalék helyett csak 0,49 százalék jön össze? A pártot alapító, jegyző néhány ember bukja a lakását?

Nem. Akkor a bíróság fel fogja számolni a pártot.

A személyes vagyon biztonságban?

Kivéve, ha bűncselekményt követtek el a felhasználás során .

Ha mondjuk fiktív számlákkal próbálják fedezni az állami támogatást.

Adtunk egy pofont a szarnak.

Miért?

Mert az eleve csalási szándékkal indulók nyilván egyetlen buznyákot, egy szakadt fotelt sem visznek be a pártba, ügyesen lepapírozzák a költést, viszik a közpénzt, és kész.

Nincs kész, ugyanis a pártot felszámolja a bíróság. Ráadásul az “ügyes lepapírozás” bűncselekmény.

Ami a csalóknak a legkevésbé fáj majd, a következő választáson alapítanak, vagy a haverjukkal alapíttatnak egy másikat, tovább fejve az államot. Annál nagyobb dilemmában lesznek azok, akik hittel politizálnak, komolyan beleállnának a kampányba, de félnek, ha nem jön össze az egy vagy a fél százalék, elveszítik pártjukat, befektetett munkájukat, nevüket, sőt személyükben még a csalóság bélyegét is magukra veszik.

Át kell gondolni azt, hogy az induláshoz állami támogatást igénybe vesz-e egy párt. Ha valaki 200 részt vevő választópolgár közül átlagosan egynek a szavazatát sem érdemli ki, akkor a visszafizetési kötelezettség nem tűnik túlzottnak.

Egyesek szerint azért születik törvénymódosítás, hogy a Fidesz elvegye a Momentum kedvét a politizálástól, a választáson való indulástól.

Amikor ezelőtt egy évvel, egy Szigetvári Viktorék szervezte konferencián javasoltam a módosítást, azt sem tudtam, mi az a Momentum. De emlékezetem szerint a résztvevők mindegyike egyetértett vele.

Ön szerint visszariaszthatja a kicsiket és az újakat az indulástól a tervezett limit?

Fél százalék!

Komolytalan az a párt, amelyik nem ér el fél százalékot. Ha a Momentumban nincs benne fél százalék, miért emeli most a nevét az égbe az egész balliberális sajtó?

Én ezt a feltételezést a balliberális sajtó lebecsülésének tartom.

Az hogy ki és mit és miért emel, más kérdés.

Mi az alternatíva? Vezessük ki a kampányfinanszírozási rendszer egészét? Ha valóban lenne kormánypárti hátsószándék, akkor nyilván az egy százalék mellett kardoskodnánk. Csakhogy én személyesen is a fél százalék mellett teszem le a garast. Mondom: ha a Momentum ilyen sajtóhátszéllel sem éri el a fél százalékot, akkor a bajt nem a kampányfinanszírozási szabályokban kell keresni.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.