Közélet

Nagybányai vitézkedés Orbán ellen

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 09. 16. 09:42

Egy határon túli honfitársunk válaszolt a kormányfőnek.

A Nagybányán élő Balogh György is megkapta Orbán Viktor népszavazásra és közös szabadságharcra buzdító, Brüsszelt ostorozó levelét. Arra válaszolt is, mert úgy tanították neki, így illik. Honfitársunk az Élet és Irodalomnak küldte el nyílt levelét, nem bízott benne, hogy hagyományos levelét kézbesítenék.

Balogh Györgyöt meghatotta a „Tisztelt Honfitársam!” megszólítás. Ennek számára kiemelt érzelmi jelentősége van, úgy véli, ezért a kormánynak köszönettel, lojalitással tartozik. Ugyanakkor nem tartja helyesnek a Magyarországon állandó lakhellyel nem rendelkező határon túli magyarok szavazati joggal történő felruházását,

mert érdemben szavazni csak az illetőket közvetlenül érintő kérdésekben indokolt.

A levélíró úgy véli, esetleges részvétele a népszavazáson igazolná azokat az aggályokat, hogy

a határon túli magyarok nem ismerik kellő részletességgel az anyaországnak az adott kérdésben megfogalmazott állásfoglalásait, így ők ezeket megfelelően értelmezni nem tudják, tehát szavazattal kinyilvánított véleményük sem kívánatos.

Balogh György szerint az álláspont vitatható, de indokolt is lehet, mert ő Orbán Viktor levelében néhány dolgot nem vagy csak nehezen tudott értelmezni. Nem érti a levélben ötször kimondottan pejoratív jelleggel említett „brüsszeli” jelzőt. Számára Brüsszel a végre elérhetővé vált Európai Uniónak, annak vezető testületének (beleértve a miniszterelnökök csúcsértekezletét is) a jelképe,

tehát ha ilyen értelemben mi is brüsszeliek vagyunk, akkor talán felesleges saját magunknak üzengetni. (Üzenjük Brüsszelnek, hogy mi is megértsük?)

Nagybányai honfitársunk nem zárja, hogy a szabadságharc kiteljesedése már ott tart amikor a vezérkar saját magának üzen hadat, de így is nehezen tartja értelmezhetőnek, hogy

a bevándorlók milliói egyes európai vezetők felelőtlen ígéretei miatt (vagy akár az ebben a levélben nem szereplő, de más alkalommal rendszeresen idézett ún. háttérhatalmak ármánykodása miatt) hagyták el szülőföldjüket, és azért özönlöttek Európába, hogy megváltoztatva annak etnikai és kulturális összetételét, tönkretehessék Európa és a magyar nemzet jelenét és jövőjét.

Balogh György teljesen tudatában van az Európára nehezedő menekültválság kihívásaival, drámai folyamatával, de a maga részéről naivságnak tartja feltételezni,

hogy a menekültek (és/vagy bevándorlók) valaki hívására vagy valamilyen kreált összeesküvési elmélet hatására hagyták ott szülőföldjüket,

így számára a “kényszerbetelepítés” fogalma is nehezen értelmezhető. Szerinte nem hagyható az sem figyelmen kívül, hogy térségünk államaiba nem akarnak letelepedni bevándorlók, ők azokba a jóléti (nyugati, skandináv) államokba tartanak, amelyek a válság enyhítésére jelentős erőfeszítéseket tettek és tesznek,

így jogos elvárás lehet, hogy a fentiek szerint kevésbé érintett országok a maguk szerényebb hozzájárulásával ebből részt vállaljanak, de legalább sajátos propagandájukkal ne gátolják azt.

Honfitársunk hiszi, reméli, hogy ezekre a jelenleg megoldhatatlannak tűnő kérdésekre éppen Brüsszelben lehet közös rendezési terveket találni, és megvalósítani.

Ezzel szemben bármilyen ellenségkép kreálásának vagy akár az állandó ún. szabadságharcra történő buzdításnak ugyan lehetnek pillanatnyi politikai hozamai, de félő, hogy közép- és hosszú távon az ilyen hozzáállás Magyarországot még az egyre bővülő kerítésrendszernél is „hatékonyabban” fogja elszigetelni.

Balogh György – megkülönböztetett tisztelettel – hangsúlyozza, hogy határon túli magyarként azt szeretné, ha az anyaországot tagállamként magában foglaló Európai Unióhoz tartozhatna. Ezért a népszavazást – annak eredményétől és vélt vagy valós jogkövetkezményeitől függetlenül – értelmetlennek és feleslegesnek tartja, így az utólag kapott szavazati jogával ezúttal nem él.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind