Az év embere díjat, a rendezvény legjelentősebb elismerését a lengyel politikai és gazdasági élet képviselőiből álló, mintegy 30 tagú kuratórium ítélte oda. A kitüntetést Beata Szydlo lengyel kormányfő adta át Orbán Viktornak, aki a díj átvételekor azt mondta, ha őt kérdezték volna, sok kiváló jelöltet tudott volna felsorolni a kitüntetésre. Az elmúlt évek Közép-Európa magára találásának és reneszánszának nagy kezdőlépéseit jelentették, és a visegrádi csoportban kiváló kollégák vannak, akik mind lehettek volna Az év emberei – tette hozzá.
Szerinte a kitüntetéseket valójában ügyeknek adják, az ügyeket pedig személyeken keresztül lehet képviselni. Sok ügy érdekében lépett sorompóba az elmúlt három évtizedben, de most a Közép-Európa érdekében végzett munkáját ismerhették el a kitüntetéssel. Úgy vélte: Közép-Európa népeinek meg kell őrizniük hitbéli, nemzeti és történelmi identitásukat,
ez nem egy rossz gúnya, amit a modern korban le kell vetni, hanem páncél, amely megvéd,
segít a túlélésben és sikeressé tehet. Azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeknek erős az identitása. Mint mondta: mindenképpen meg kell védeni az identitásunkat, különben “nem jut nekünk hely a nap alatt”.
Orbán Viktor kiemelte a magyar-lengyel barátság jelentőségét, a népek és a vezetők közötti jó kapcsolat fontosságát. A magyarok a lengyelek barátságát a legtöbbre tartják a világ népeivel ápolt barátságaik között, ezért a most kapott díj értékét növeli, hogy lengyelektől és barátságból kapta – hangoztatta.
Igor Janke lengyel politológus, az Orbán Viktorról szóló, Magyarországon is megjelent, Hajrá, magyarok! című monográfia szerzője laudációjában felidézte a miniszterelnök politikai pályáját. Emlékeztetett rá, hogy a kemény harc győzelmet hozott a Fidesznek 2010-ben, amikor a katasztrófa szélén állt Magyarország. A párt nagyarányú győzelmet aratott, amibe sokan nem nyugodtak bele, de a kritikusoknak nem lett igazuk, az ország lassan kilábalt a válságból, egyre erősebbé vált, a korábban vitatott reformok hatékonynak bizonyultak, és ma a lengyel kormány hasonló úton halad.
A politológus úgy vélte, Orbán Viktor megmutatta, hogy mindig van lehetőség, mindig lehet változást elérni. A magyar kormányfő erős, határozott és bátor politikus, és az olyan nehéz időkben, mint a mostani, csak az ilyenek érhetnek el változást, ilyenekre van szükség – fogalmazott.
A pénznek nincs szaga, “de a gazdájának van”
Soha nem szabad elveszíteni az öntudatot a nemzetgazdaság működtetésekor, fontos cél a nemzeti befolyás a kulcságazatokban. Ezt mondta a magyar miniszterelnök a fórum egyik panelbeszélgetésén. Orbán Viktor a gazdasági patriotizmusról azt mondta: a nemzetközi tőke képviselői azzal érvelnek, hogy a pénznek nincs szaga, ami igaz, “de a gazdájának van”. Minél erősebbek a hagyományos identitások, annál sikeresebbek leszünk az előttünk álló években.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy amikor a pénzügyi válság kitört, a magyar bankrendszer szinte teljesen külföldi kézen volt, és nem is egyetlen kézben. Korábban azt tanították, hogy ez jó, és bár ebben sok igazság van, amikor beütött a válság, ezek a bankok először Magyarországon szüntették meg a hitelezést, kiderült, mégis számít, ki a pénz tulajdonosa.
Orbán a Brexitről azt mondta: a britek azt mondták, nem jó, ami az unióban történik, elhagyják. El kell gondolkodni, szerintünk mi nem jó az unióban. Úgy látja, az európai döntéshozók, a holdudvaruk és vezető médiaszemélyiségek elhitették magukkal, hogy Európában a helyes irány a hagyományos identitások megszűnése, mert ezeknek lejárt a koruk, és a korábbi idejétmúlt identitások helyett új identitás kell: az európai, amelyben feloldódnak, jelentőségüket vesztik a korábbi identitások. A britek nemet mondtak, ők britek akartak maradni.
A kormányfő szerint most nagy pillanathoz értünk, mert európai identitás nincs, nem léphet a nemzeti és hitbeli identitások helyébe, ezért azt kell mondani, hogy a nemzet, a kereszténység érték, és az identitás fontos, ápolni, védeni kell. A migrációs válság is ezt az érvelést erősíti, hiszen akik idejönnek, azoknak az identitása erősebb, mint az európai embereké általában, ezért egyre növekvő szigeteket képeznek a társadalomban. Közép-Európa sikeres, van identitása, így az európai szellemi visszaalakítás elindítható innen, hogy végül egész Európa sikeres, versenyképes legyen. Viszont Magyarország csak tízmilliós ország, ezért próbálja most megnyerni Lengyelországot és a V4-et, hogy együtt próbálják meg elindítani ezt a folyamatot – mutatott rá.
A miniszterelnök elismerte, Közép-Európában érdekeink nem mindig esnek egybe, de az európai politikában szinte példa nélkül álló bizalmi viszony létezik, ami különleges érték. A V4 alkalmas fórum, hogy innen “gondolatok induljanak európai kalandtúrára” – fogalmazott. Úgy vélte, helyes kezdeményezőként fellépnie Közép-Európának, de ehhez jó akcióterv és időrendi tábla kell, figyelembe véve az európai választások időpontját.
Orbán szerint a nemzetközi sajtót méltánytalanság, aránytévesztés jellemzi, amikor azt írja, hogy Kaczynski szimpátiával figyeli, amit ő tesz Magyarországon. Bár talán látványosabb munkát végzett Magyarországon, nem Lengyelország követte Magyarországot, inkább fordítva van. Mint mondta, a nyolcvanas évek elejétől mindig azt figyelték, mit csinálnak a lengyelek, ki éppen a vezetőjük. A tisztelet, az elismerés és a megbecsülés inkább Kaczynski felé halad – közölte, hozzáfűzve: örül, hogy most nyilvánosan is leülnek, vállalva egymás elismerését.
Kaczynski: “az egyetlen alternatíva a változtatás”
A magyar kormányfő által méltatott politikus szerint a Brexit egy szélesebb jelenség tünete, melyet európai válságnak lehet nevezni. Ezt mondta Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, amikor közös panelbeszélgetésen vett részt a magyar miniszterelnökkel. Szerinte jogos a kérdés, hogy az EU elhagyásáról döntő brit népszavazás eredménye “kivétel vagy egy tünet-e?”. A Jog és Igazságosság párt elnöke a több nyugat-európai országban jelentkező EU-ellenes mozgalmakra utalva úgy fogalmazott:
a Brexit egy szélesebb jelenség része, amelyet az európai tudat válságának lehet nevezni.
A politikus az uniót ért válságokat sorolva kitért a 2008-as – hatásaiban máig érezhető – gazdasági válságra, az euróövezeti válságra, az Európa északi és déli része között fennálló feszültségekre, az EU migrációs válsággal szembeni “tanácstalanságára”. Kaczynski szerint az EU-t érő válságokkal szemben “az egyetlen alternatíva a változtatás”.
A kontinensen az európai alapértékeket felújító “ideológiai ellenforradalmat” sürgetett, és azt mondta, hogy a kulturális ellenforradalom “arra fog bennünket emlékeztetni, hogy Európa gazdagsága az európai nemzetek kulturális gazdagságában rejlik”. A PiS elnöke kiállt az EU-n belüli intézményi változások, az uniós döntéshozatali folyamatok megreformálása mellett is, és szükségesnek nevezte ezekben a nemzetállamok szerepének megerősítését.
Lengyelország ezeket a változásokat – átgondolt célokkal és eszközökkel – kezdeményezni szeretné – szögezte le a lengyel politikus, aki a beszélgetés gazdasági témákról szóló részében úgy vélte, a globalizáció ellenére a világban továbbra is a nemzeti gazdaságok versenyeznek egymással. A pártelnök országa fő gazdasági mozgatóerejének a a lengyelek vállalkozói képességét nevezte. Mint mondta, a ’90-es évek fellendülése után jelenleg “a kapitalizmus második hullámára” van szükség, amit az államnak is részben ösztönöznie kellene, többek között “a tőke repolonizációja” révén.
