Közélet

Migráció: a fiatalok a legmegértőbbek, a szegények a legkevésbé

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 08. 02. 13:04

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány újabb reprezentatív felmérést készített a migráció megítéléséről.

A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók túlnyomó többsége (90%) továbbra is elutasítja az Európába irányuló irreguláris migrációt.

Minden negyedik megkérdezettnek volt – saját vagy közeli hozzátartozóján keresztül – személyes tapasztalata irreguláris migránsokról. Az erről beszámolók mintegy háromnegyede negatívan nyilatkozott, minden tizedik válaszadó zaklatásról, inzultusról számolt be, ami értelemszerűen hozzájárul a most tapasztalt migráció elutasítottságához.

A személyes tapasztalattal rendelkezők közül tízből hatan véletlenül találkoztak menekültekkel, az érintettek egyharmada beszélt is velük, kétharmaduk a magatartásuk alapján alakította ki véleményét. A magyarok alapvetően a magyar nyelvű médiumokban követik a migrációs helyzet fejleményeit, csak minden hatodik válaszadó tájékozódik külföldi hírforrásból is. A Századvég figyelemreméltónak nevezi, hogy kutatása alapján nem igaz az az állítás, amely szerint a személyes tapasztalattal rendelkezőknek kevésbé negatív a véleményük a bevándorlókról.

A többség adna pénzt

Az első kutatás eredményeit megerősítve a válaszolók az EU-tól elsősorban szigorú határvédelmet várnak el. A jelentős többség (71%) nem tartja elfogadhatónak a menedékkérők szétosztását a tagállamok közötti. A döntő többség (90%) a kibocsátó országok belső stabilitásának helyreállítását tartaná valós megoldásnak. A kutatásban részt vevők enyhe többsége (56%) bízik a kibocsátó és a tranzitországok pénzügyi támogatásában, és a megkérdezettek 55%-a szerint Magyarországnak is hozzá kell járulnia az érintett államok támogatásához. A válaszadók kétharmada – Görögország mellett további – más uniós tagállamokra is kiterjesztené az EU–török megállapodást.

A fiatalok megértőbbek

A válaszadók életkor szerinti bontása alapján a 18–29 évesek a legmegértőbbek, a válaszadók fő tevékenységük szerinti (aktív dolgozó, tanuló, háztartásbeli, nyugdíjas, munkanélküli) bontásban a tanulók a legelfogadóbbak (18%).

A jövedelmi helyzet alapján azok a válaszadók bizonyultak az irreguláris migrációt legerősebben elutasítónak (95%), akiknek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az 50 000 forintot.

Településtípus alapján a budapestiek a legelfogadóbbak (10%), de esetükben is hatalmas arányú az irreguláris migráció elutasítottsága (86%). Nem meglepő, hogy regionális bontás szerint a válaszadók közül a – migrációs nyomás által leginkább érintett – dél-alföldiek utasítják el legmagasabb arányban (94%) az irreguláris bevándorlást. Politikai értékválasztás szerinti bontásban a magukat baloldalinak vallók 13%-a elfogadhatónak tartja, tízből nyolc pedig közülük is elutasítja az irreguláris migrációt. (Ez utóbbiak aránya a jobboldaliak esetén 94%.)

A csapból is

 

A kutatásban részt vevők döntő többsége (71%) több magyar nyelvű médiumból (közszolgálati és kereskedelmi televízióból, rádióból) szerzi be információit a migráció aktuális fejleményeiről. Ez leginkább a 60 év felettiekre (82%), míg iskolai végzettség tekintetében a szakiskolai/szakmunkás végzettséggel rendelkezőkre (81%) jellemző. A fiatalabbak körében népszerűbb a külföldi médiumok kiegészítő használata: a 18–29 és a 30–39 évesek a legaktívabbak e tekintetben (28% és 26%), és hasonlóan magas az arány a diplomásoknál is (32%). A tanulóknál még magasabb az arány (44%), esetükben felülmúlja a magyar nyelvű médiumokat preferálók válaszarányát (41%).

A bal- és jobboldali válaszadók között nincs érdemi különbség: tízből hét megkérdezett több magyar nyelvű médiumból szerzi a migrációról szóló információit, míg állítása szerint nagyságrendileg minden hatodik megkérdezett a külföldi médiát is figyelemmel követi.

Érdemi különbség volt viszont a bal- és a jobboldali válaszadók között más kérdésekben. Az előbbiek 46%-os említési arányával szemben a magukat jobboldalinak vallók háromnegyede (75%) jelölte meg a határvédelmet, mint az EU-val szembeni elvárást. A jogi szabályozás szigorítása a diplomásoknak a legfontosabb (41%), de ugyanilyen arányban említették azt a baloldaliak is, míg a jobboldaliaknál ez enyhén alacsonyabb (39%). A baloldaliaknak fontosabb a beilleszkedés támogatása, de ez az arány esetükben sem haladja meg a 25%-ot (a jobboldalon az említési arány 15% volt).

Legek

A menedékkérők szétosztását támogatók között – életkor szerinti bontásban – a 18–29 évesek aránya a legmagasabb (35%), és a dél-alföldi régióban a legmagasabb azok aránya, akik ezt nem tartják elfogadhatónak (75%). Szignifikáns a különbség a bal- és jobboldali válaszadók között: míg előbbieknél 37% elfogadhatónak tartja a javaslatot, addig utóbbiaknál ugyanez 15%. Ugyanakkor a magukat baloldalinak vallók szűk többsége (55%) is elutasítja a menedékkérők tagállamok közötti szétosztását (a jobboldali válaszadóknál pedig 81% ez az arány). A döntő többség (90%) úgy látja, hogy a kibocsátó ország belső viszonyainak rendeződésével csökkenne az Európára nehezedő migrációs nyomás. Részletek itt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. május 10.
Egy anya a szülés előtt, mellette férje a Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ Szülészet-nőgyógyászati Osztályán 2015. május 10-én, a születés hetén. A születés hetét minden évben, az anyák napja utáni héten rendezik. Fiuk, Barnabás 3675 grammal, egészségesen született, harmadik gyermekként.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.