Újabb, összességében milliárdos nagyságrendű példákat talált Hadházy Ákos, az LMP társelnöke arra, hogy egyáltalán nem hatékonyan, sőt, kifejezetten felelőtlenül használták fel a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) rendelkezésre álló uniós forrásokat. A trafikmutyit leleplező egykori fideszes önkormányzati képviselő szerdai sajtótájékoztatóján a munkahelyi képzések furcsaságairól beszélt.
A TÁMOP egyik, 2012-ben futott pályázatán (munkahelyi képzések középvállalkozásoknak a konvergencia régiókban, leánykori nevén TÁMOP 2.1.3-b/12/1) elvileg olyan képzéseket támogattak, amelyek elvileg javították a cégek versenyképességét, illetve növelték az alkalmazottak munkaerő-piaci értékét. A valóságban azonban – állítja Hadházy – gyakran teljesen értelmetlen dolgokra fordítottak összesen 6 milliárd forintot.
Ebből a pénzből mintegy 300 cég kapott átlagosan 20 millió forintot és átlagosan 50 embert képeztek, vagyis fejenként átlagosan 400 ezer forintba kerültek a 100-150 órás képzések, amelyeken főként takarítást, higiéniát, egészségvédelmet, asszertív kommunikációt, targoncavezetést és hasonlókat oktattak. Egyes helyeken annyira nem adtak a látszatra sem, hogy egy zárszerkezeteket áruló cég egyenesen alapvető borászati ismeretek képzést rendelt meg.
Hadházy szerint a pályázaton elnyert, 100 százalékos támogatásból megvalósult képzések több okból is nagyon gyanúsak:
- rendkívül drágák: 15-25 millió forintért, 300-800 órás képzések, vagyis óránként 30-60 ezer forintba kerülnek
- nyilvánvalóan színjáték a közbeszerzés: rendszerint egyetlen ajánlat, ráadásul úgy, hogy az eredetileg becsült érték szinte forintra megegyezik az ajánlattal
- legtöbbször nyilvánvalóan hamis célokkal: például takarítóképzés takarítócégnél, kommunikációs képzés kamionos vállalkozásnál, de sláger az asszertív kommunikáció és a lean képzés is.
Az ellenzéki politikus szerint mindez azt sugallja, hogy mégis igaz, amit még 2012-ben mondott a jelenlegi szekszárdi fideszes polgármester (erről akkor hangfelvétel is készült), vagyis hogy egyes cégek pályázati kvótákkal házalnak vállalkozásoknál és önkormányzatoknál: ők írják a pályázatot, majd meg is valósítják a vállalt célt, amivel ők járnak a legjobban, a pályázónak legjobb esetben is csak egy része jut a támogatásnak, mint afféle talált pénz.
Mivel valódi beruházások alig vannak, alibi célokra kellett kipörgetni az uniós pénzeket, mondta a hasonló pályázatokról Hadházy, aki szerint az EU-s pénzek elcsalásának legfőbb veszélye, hogy a ciklus végére azokat hozzák előnybe, akik hajlandóak belemenni a svindlibe. Így a sok ezer elköltött milliárd után még inkább olyan lesz a magyar gazdaság, hogy az innováció, a szorgalom és a takarékosság helyett az ügyeskedésre való hajlam lesz a fő előny.
Néhány konkrét példa, Hadházy Ákos gyűjtéséből:
- A debreceni HBZ Hanna Bahor Zárcentrum Kft. az „asszertív kommunikáció” és a „lean képzés” mellett alapfokú borismeretek oktatásával is megbízta az SKC -Consulting Kft-t, 300 órában, összesen 15 millió forintért, azaz óránként 50 ezer forintért. Igaz, később a borismeret óra elmaradt, mert „változtak a feltételek”.
- A szombathelyi Vasi Korall Kft. alapvetően takarítócég, amely 24,8 millió forintért rendelt meg 500 órányi takarítóképzést, 160 óra kommunikációs tréninget és egy 180 órás ECDL (európai számítógép-kezelői) vizsgafelkészítőt. Az egyetlen ajánlatot a tatabányai Gyémánt Gazdasági tanácsadó Kft. adta, forintra annyit kért, mint az eredetileg becsült összeg volt.
- Ugyancsak a Gyémánt Kft., és szintén forintra eltalált ajánlattal nyert egyetlen jelentkezőként, és végezhetett a sormási Sprintcamion Kft-nek egyebel mellett lean alapképzést, kommunikációs tréninget és ECDL felkészítőt, összesen 14,1 millió forint értékben.
