BERLIN, GERMANY - MAY 29:  German Chancellor Angela Merkel and British Prime Minister David Cameron listen to their nations' national anthems upon Cameron's arrival at the Chancellery on May 29, 2015 in Berlin, Germany. Cameron is in Berlin as part of his tour of European Union member states capitals in order to persuade leaders on the necessity of E.U. reforms.  (Photo by Stringer/Getty Images)
Közélet

EU-csúcs: egymásnak feszül Merkel és Cameron, Orbán is beleszólhat

24.hu
24.hu

2016. 02. 18. 07:00

Brüsszelben ül össze az Európai Tanács. A tárgyalások két napig tartanak, főbb témák a migráció és az Egyesült Királyság unión belüli helyezkedése, helyzetének újragondolása lesz. Fontos dolgokról tárgyalnak majd, megnézzük, mik az előzmények, mi várható, és mi lesz, ha.

A tavalyinál akár háromszor több bevándorló is érkezhet idén Európába. Az EU-csúcs egyik legfontosabb témája így továbbra is az lesz, mi lehet a megoldás.

Korábban írtuk arról, hogy a V4-ek egy uniós B-tervet sürgetnek, melynek értelmében

Macedónia, Bulgária és Görögország közös határán kerítés épülne a menekültek megállítására.

Zgut Edit, a Political Capital szakértője a 24.hu kérdésére elmondta, Angela Merkel szavaiból érdemes kiindulni, aki úgy fogalmazott, csütörtökön választani kell az uniós török akcióterv és Görögország északi határának lezárása között.

Vagyis Németország továbbra is keményen ellenzi a V4-ek által szorgalmazott macedón-görög határ lezárását, tette hozzá.

Elveszhet Görögország

Úgy látja, ez a nyomás volt érzékelhető a visegrádiak hétfői csúcsa után kiadott zárónyilatkozatán is, ami jóval engedékenyebb hangot ütött meg, mint amit a tagállamok vezetői egyenként megfogalmaztak. A dokumentum szerint elsősorban a török-görög határnál, vagyis az EU és a schengeni zóna külső határánál kell megoldani a problémát, ha ez nem sikerül, akkor lesz szükség egy B tervre.

Ezzel viszont az a legnagyobb gond, hogy egy ilyen megoldással a görögöket gyakorlatilag “elveszítené” Európa és kizárnák őket Schengenből.

Merkel megint ráfaraghat

Könnyen lehet, hogy az EU-csúcs legnagyobb vesztese mégsem a görögök vagy a törökök, hanem Merkel lesz. A német kancellár egyre inkább egyedül marad menekültsegítő szándékával, és jól látható, hogy sem a helyzet alakulása, sem az idő nem neki dolgozik.

The Telegraph azt írja, a menekültek Európában nagyjából 700 bűncselekményt követnek el hetente, ez 40 százalékkal több mint az elmúlt öt évben. Az utóbbi években hatalmasat emelkedett a bevándorlók száma, ezzel várható volt, hogy az általuk elkövetett szabálysértések is nőnek. Ezek a hírek viszont azokat az elképzeléseket erősítik, akik a kerítésépítés és a határok átszabásán gondolkodnak, miközben úgy tűnik, Merkel egyre erősebb árral szemben próbál úszni.

És az angliai magyarok?

Ahogy korábban írtuk, David Cameron brit miniszterelnök finoman megszellőztette, hogy országa akár ki is lépne az EU-ból. Veszélyes kijelentés volt ez, de akár még be is jöhet neki, mert úgy tűnik, tényleg ki tud facsarni néhány kedvezményt országának.

Kicsit ráijesztett az Unióra, amiből egy egészen komoly javaslatcsomag született. Ennek egyik pontja a kint élő magyarokat erősen érintheti.

Most az van, ha egy magyar Angliába megy, ahogy elkezd dolgozni, kapja a munkához kapcsolódó segélyeket. Ezt szeretné megszüntetni a brit miniszter és csak négy év után adni hasonló kedvezményeket.

Korábban már nálunk is szó volt arról, hogy a magyarok közel sem élősködni mennek Nagy-Britanniába, Orbán Viktor is hasonlóan reagált erre a törvényjavaslatra.

Nem akarunk paraziták lenni, a magyarok dolgozni mennek Londonba. És én úgy látom, a magyarok nagyon jó munkát végeznek, mondta akkor a miniszterelnök.

A Political Capital szakértője kérdésünkre elmondta,

a már jelenleg is kint élő magyarokra a tervezett vészfék semmilyen hatással nem lenne. A megállapodás szerint csak az újonnan érkezők esnének a hatálya alá.

Szerinte azt nagyon nehéz előre megmondani, hogy mennyiben szegné ez kedvét a Nagy-Britannia felé orientálódó magyaroknak. Zgut úgy látja, a gyakorlatban nem teljesen állja meg a helyét a kelet-európai munkavállalók kapcsán emlegetett „jóléti mágnes hipotézis”, vagyis, hogy dominánsan a szociális szolgáltatások (rokkantsági ellátások, betegséggel kapcsolatos juttatások, a szociális lakás-ellátás és nyugdíj) miatt vállalnak munkát nyugaton.

Az angolok mást is elszeretnének érni

Nagy-Britannia célja, hogy korlátozhassák az eurózóna mélyebb integrációját, ennek érdekében azt kérik, hogy eltérhessenek a bankokra vonatkozó egységes szabálykönyvtől. Ezt azonban a németek és a franciák sem szeretnék.

Ezzel olyan előjogok járnának Londonnak, ami senki másnak.

Vagyis, ha diszkriminatívnak érzi az eurózóna intézkedéseit, akkor azt szóvá teheti a mostani csúcstalálkozókon. Nagy-Britannia tehát jó pár követeléssel áll majd elő csütörtökön, összességében szabadabb mozgást és nagyobb szuverenitást szeretnének elérni. Ehhez azonban meg kell győznie a többi tagországot, hogy álljanak melléjük.

Ellene és mellette

A franciáknak nem tetszik a britek eurózónától eltérő szabályozási igénye, ettől függetlenül támogathatják a reformot. Így tesz majd a német kancellár is, és nem csak azért, mert közeli politikai barátok Cameronnal. Dánia biztosan a reformok mellé áll, a lengyelekkel viszont már nem lesz ilyen könnyű dolguk. Beata Szydlo lengyel elnök jelezte, több mint egy millió honfitársa él Angliában, akik azzal, hogy dolgoznak, növelik a szigetország GDP-jét, ezért ugyanazokat a jogokat érdemlik, mint a britek.

Románia nagyjából hasonló véleményen van, de a legnagyobb ellenállást mégsem a Balkánról lehet majd várni. Belgium nagyon ellene van a brit reformoknak, rajtuk nehéz lesz keresztülvinni azokat. A magyar miniszterelnök attól eltekintve, hogy nem szeretné, ha Angliában parazitának néznék a magyarokat, valószínűleg az újítások mellé áll majd.

Mi lesz ha…

Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke a Bildnek  adott interjújában elmondta, a britek az EU-tagságra szavaznak majd, hiszen az unió biztosította előnyök “önmagukért beszélnek”. Nem tartja korrektnek az EU-t és Schengent érintő bírálatokat, szerinte nem korrekt ez a viselkedés, úgy érzi sokan féltékenyek a sikereikre. Hozzátette,

A legjobb szakértőink a tökéletes megoldásra törekednek, ami kielégítő a britek, és a többi tagország számára is.

Ha azonban az unió enged, akkor könnyet lehet, hogy többen is vérszemet kapnak majd és előállnak saját követeléseikkel. Magyarország is közéjük tartozhat, ugyanis régóta szeretné elérni a kormány, hogy kevésbé avatkozzanak be az ország belügyeibe.

A Political Capital szakértője szerint,

ha csak a munkaerő-piaci korlátozások dimenzióját nézzük, Ausztria egészen biztosan kedvet kapott. Faymann osztrák kancellár egy szombati lapinterjúban beszélt arról, hogy Bécs a munkanélküliségre hivatkozva korlátozná a Kelet-Európából érkezők hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz és a vészfék-elképzeléssel Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter is szimpatizál.

Zgut úgy látja, nem véletlen, hogy a Londonnal megállapodásra törekvő Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber hangsúlyozta, nem akarnak vitát nyitni más tagországok további kívánságairól, most csak a britekről van szó. Pontosan emiatt vették le a napirendről az alapszerződés megnyitásának kérdését, hiszen akkor más tagállamok is joggal huzakodhatnának elő a saját elképzeléseikkel.

Másodlagos jogszabályként építenék majd be a brit elképzeléseket, amelyeket egy későbbi alkalommal foglalhatnak bele az alapszerződésbe.

Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség

Mázsár Tamás

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Több pénzt adna a kormány az állami gondozottaknak
Egyre több külsős orvossal kénytelenek szerződni a kórházak