Budapest, 2016. január 17.
Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi vezetõje (b) és Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere (Fidesz-KDNP) mécsest gyújt a budapesti gettó felszabadításának 71. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Dohány utcában, az egykori gettó emlékfalánál 2016. január 17-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Közélet

A gettó felszabadítására emlékeztek Budapesten

24.hu
24.hu

2016. 01. 17. 19:06

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezésében tartott megemlékezésen Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija azt mondta: 71 évvel ezelőtt a mostani megemlékezők vagy rokonaik megtapasztalták, hogy milyen szörnyű lehet az emberi gyarlóság, hogyan lehet bezárni embereket a származásuk, vallásuk miatt, megfosztani őket emberi mivoltuktól, az élet lehetőségétől, és állatokként beterelni őket egy város kis területére, aztán marhavagonokban a halál felé küldeni.

Ezek az emberek megtapasztalták a borzalmakat és a szabadulást is – tette hozzá. Megfogalmazása szerint a gettó abban az időben fizikai körbezárást jelentett, de lehet gettóról beszélni szellemi, spirituális értelemben is. Szerencsére már nincsenek gettók fizikai értelemben, de a felszabadulásra emlékezve arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy “ne zárjuk magunkat szellemi gettóba, ne vegyük körül magunkat falakkal” – mondta.

Ne történhessen meg az – folytatta -, hogy nem leszünk elég nyitottak a világra, a másként gondolkodó emberekre, amint az sem, hogy attól félve, hogy mások mit gondolnak, nem merjük elmondani gondolatainkat, nem merjük megélni identitásukat, vállalni vallásunkat.

A megemlékezésen Arányi György holokauszt-túlélő felidézte 1944 karácsonyát, amikor az auschwitzi haláltáborban társaival egy dalt énekeltek arról, hogy “minden elmúlik egyszer, minden a végéhez ér, minden december egy új májust ígér”, közben pedig az orosz ágyúkat hallgatták. A felszabadulást 1945 májusában élte meg, amikor németek helyett amerikai katonák hangját hallotta.

Az eseményen részt vett Ilan Mor izraeli nagykövet és Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), a VII. kerület polgármestere is. A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket gyújtottak a gettó emlékfalánál.

A budapesti “nagy” gettó határait megszabó belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt területet december 10-én zárták le. A gettó 4513 lakásában összezsúfolt emberek száma 1945 elején elérte a 70-80 ezret. A gettó 1945. január 18-i felszabadulásakor csak a Klauzál téren több mint 3000 temetetlen holttestet találtak. Az ostromot és a nyilasok rémuralmát 70 ezer ember élte túl a nagy gettóban.

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.