Röszke, 2015. szeptember 20.
Egy rendőr ellenőrzi az utasok okmányait a röszkei autópálya-határátkelőhely belépő oldalán 2015. szeptember 20-án. Öt nap után újra megnyílt a Röszke-Horgos magyar-szerb átkelőhely, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter és szerb kollégája, Nebojsa Stefanovic nyitott meg.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Közélet

“Az emberek milliméterről milliméterre kopnak belül: ha ők megtehetik, akkor én itt kicsiben miért nem?”

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2015. 12. 02. 17:34

A korrupció megöli a versenyt, elüldözi a tehetségeket, meglopja a közösséget és senki sincs védve: még a határőrizettel megbízott rendőrök sem. Egy szerb veterán szerint gyerekjáték éles lőfegyverhez jutni az unióban, a korrupció miatt egyre gyengülő rendőrség korlátozottan tudja útját állni a csempészeknek. A nemzetbiztonsági bizottság elnökét és biztonságpolitikai szakértőt kérdeztünk fegyvercsempészetről, korruocióról, morális összeomlásról.

A magyar-szerb határon, autók, kamionok tankjaiban csempészik a schengeni övezetbe a fegyvereket – állítja egy szerb veterán, aki szerint pár száz euróért nem is olyan nehéz illegális lőfegyverhez jutni az unióban sem. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter éppen a párizsi terrortámadások előtt néhány órával figyelmeztetett: a keletről érkező fegyvercsempészet akkora problémát jelent, hogy megfékezésére akciótervet kell kidolgozni.

Magyarország és a fegyverkereskedelem helyzetéről Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt és dr. Molnár Zsoltot, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnökét kérdeztük.

Komoly rések vannak a pajzson és ezek a rések már ott tátonganak 20 éve

– állítja Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő komoly bűnözői csoportokról beszél, akik teljes egészében a csempészetre álltak rá. Itt is a piac diktál: hogy kábítószert, gyógyszert, cigarettát, drogot vagy fegyvereket csempésznek-e, azt csakis a kereslet dönti el, az útvonalat, a módszereket hozzászervezik a piaci igényekhez.

Molnár Zsolt szerint az ember- és fegyvercsempészet elleni fellépés havi rendszerességgel napirenden van a nemzetbiztonsági bizottság ülésein, a hozzáértőket nem lepték meg a szerb veterán szavai. A bizottság főleg a Kis-Ázsia és balkáni térség irányából érkező szállítmányokra fókuszál.

A balkáni háborúk egyik következménye az lett, hogy rengeteg fegyver maradt a lakosságnál, amelyekre sajnos van igény – nem csak a magyar, hanem más országok feketepiacain is. Az MSZP és jómagam is régóta hangsúlyozzuk, hogy a fegyverkereskedelem, a szervezett bűnözés egyik húzóága elleni eredményes fellépéshez, a határvédelemhez szorosabban együtt kell működni olyan uniós szervezetekkel, mint az Europol vagy a Frontex

– mondja a bizottsági elnök, aki szerint a magyar titkosszolgálatoknak még intenzívebben kellene együtt dolgozniuk a külföldi testvérszervezeteikkel. Molnár Zsolt szerint jelen pillanatban a határőrizeti együttműködések lazák és esetlegesek. Mint mondja, az uniós tagországok nemzeti szuverenitásuk egyik legfontosabb eszközének éppen saját titkosszolgálataikat tartják,

azonban azt látni kell, hogy a szervezett bűnözés – így az embercsempészet, a fegyvercsempészet és ki kell mondani: a terrorizmus – nem tisztelik a határokat. A tagállamok fennen hirdetett szuverenitása megakadályozza a titkosszolgálatok eredményes együttműködését, ezt igazolja a mostani eset is.

Frontex: nem kellett a közös határvédelem, magatokra vessetek

Fabrice Leggeri, a Frontex nevű uniós határőrizeti ügynökség vezetője a Le Parisien-nek azt mondta: a Frontexet nem terheli felelősség a párizsi terrortámadásokért. Hangsúlyozta: a Frontexnek nincsen biztonságellenőrzési feladata, néhány évvel ezelőtt az Európai Parlament visszautasította, hogy átvegyék ezeket a feladatokat a tagállamoktól. Szerinte a képviselők nem akarták, hogy a Frontex hozzáférjen a tagállamok titkosszolgálati, rendészeti adataihoz. Leggeri úgy látja: most fizetjük meg annak az árát, hogy az elmúlt évtizedben ugyanezek az államok és az európai képviselők nem bíztak meg az európai ügynökségekben.

Tulajdonképpen tehet bármit a Frontex, legyen bármennyire is jó az együttműködés a nemzetközi szervek között, ha  egy határállomáson egy bizonyos időpontban a csempészek tudják, hogy fél órára, tíz percre az atomtengeralattjáró és a harckocsi kivételével bármit behozhatnak

– hívja fel a figyelmet Tarjányi Péter. Éppen hétfőn fogtak újabb korrupcióval gyanúsított rendőröket a záhonyi határátkelőnél, a 15 érintett egyenruhás a vád szerint hónapokon keresztül kért pénzt a határátlépésért, ezzel naponta nagyjából 1000-1500 eurót kerestek. Ez már a harmadik hulláma a záhonyi korrupciós botránynak: októberben a teljes határátkelő személyzetét letartóztatták vesztegetés és korrupció miatt, majd nyolc rendőrt gyanúsítottak meg, novemberben pedig Szegeden került ugyanilyen helyzetbe hat rendőr.

Hegyeshalom, 2007. december 21.
Személygépkocsi szabadon halad át Hegyeshalomnál a volt határátkelőhelynél, miután a schengeni határnyitás keretében nulla órától megszűnt a határellenőrzés Magyarország szlovák, osztrák és szlovén határain.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az egyenlők és még egyenlőbbek

Az emberek napi szinten azt tapasztalják, hogy vannak emberek, akik szinte bármit megtehetnek és megúszhatják. A média által feltárt politikai és gazdasági ügyekre gondolok a földügytől kezdve a trafikokon át, de hangsúlyozom: nem az utóbbi öt évről van szó. Az emberek milliméterről milliméterre kopnak belül: ha ők megtehetik, akkor én itt kicsiben miért nem? Ez a tapasztalat folyamatosan koptatja azt a morális, erkölcsi erőt, ami egy ilyen szervezetnél elengedhetetlenül szükséges

– magyarázza Tarjányi Péter, aki szerint ebben a borzasztó képletben nincs nehéz dolguk a szervezett bűnözőknek: embert mindig könnyű lesz találni és még csak meg sem kell fizetni túlságosan.

A biztonságpolitikai szakértő erkölcsi váltást, megtisztulást sürget, ehhez pedig elengedhetetlen lenne, hogy Magyarországon is felállítsanak valamilyen korrupcióellenes hatóságot, ahogyan megtörtént ez például Lengyelországban és Romániában is.

Fidesz: nincsen szükség korrupcióelles ügyészségre

Idén novemberben a PM kezdeményezte korrupcióellenes ügyészség felállítását. Jó példáért nem kell messzire menni: itt van mellettünk, Romániában. Laura Kovesi vezetése alatt a DNA (Direcția Națională Anticorupție) számtalan politikust, üzletembert juttatott a rácsok mögé, egy éve alatt 1138-an geleltek tetteikért a törvény előtt, maga Andrea Nastase korábbi román miniszterelnök sem úszta meg a zárka hűvösét. A Fidesz-frakció egyetlen mozdulattal söpörte le az asztalról a PM kezdeményezését, szerintük a polgári kormány véget vetett a rossz, korrupt fejlesztéspolitikának, így a korrupcióellenes hatóságra sincsen szükség. A román csodafegyverről és vaskézzel irányító vezetőjéről bővebben itt olvashat.

De Tarjányi Péter nem áll meg az államhatárnál: véleménye szerint uniós szabályozással kellene elejét venni a korrupció virágzásának, olyan szövetségi törvénykezésről beszél, amely erőteljesen, szövetségi ügyészekkel parancsolna megálljt a mutyiknak. Mint mondja, ezek az európai uniós ügyészek lehetnének magyar állampolgárok, akik azonban nem a magyar igazságszolgáltatástól kapnák a fizetésüket, hanem Brüsszeltől. Ez a rendszer pedig ott lehetne minden uniós tagországban – a tagországi vezetéstől függetlenül.

Játsszunk el a gondolattal, mennyire kényelmetlen helyzetet eredményezhetne – legalábbis bizonyos enyveskezű szereplők számára -, ha egyfajta uniós törvénykezés alapján, szövetségi nyomozók derítenék fel a korrupciós ügyeket és ha az uniós pénzek megdézsmálása szövetségi bűncselekménynek számítana.

Érdekes helyzet teremtődne, ha olyan magyar ügyészek vagy szövetségi rendőrök vizsgálódnának, akik nem függnek a magyar viszonyoktól. Magyarországon drasztikusan csökkenne a korrupció és néhány éven belül egy teljesen másfajta morális attitűdöt tapasztalnánk az érintett szervezeteknél, de a politikusoknál és az állampolgároknál is

– mondja a szakértő, aki pontosan tudja, hogy forradalmi gondolataival kivívja azok nemtetszését, akik a nemzeti szuverenitás mellett érvelnek, ő azonban állítja: a világ mára túlnőtt azon a rendszeren, jóval többről szól, mint a gazdasági megsegítés.

Meggyőződése, hogy centralizáltabb Európára lenne szükség, de nem az Európai Egyesült Államok lebeg lelki szemei előtt, csak olyan központi szervezetek, amelyek valódi hatalommal és anyagi lehetőségekkel rendelkeznek – tehát szemben a ma uniójával és annak fellépésével – hatékonyak, nemzeti megoldásaink ugyanis láthatóan nem elegendőek.

Kérdéseinket elküldük az ORFK-nak is, válaszaikkal bővítjük cikkünket.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.