Közélet
áder jános (Array)

Áder János kicsit elmélázott a Szent Márton-év alkalmából

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2015. 11. 11. 14:04

A köztársasági elnök szerint a Szent Márton-év üzenete, hogy gazdag szellemi örökségünk nemcsak kulturális érték, hanem erkölcsi tanítás is.

 

A hagyomány nemcsak a múlthoz köt, hanem a jövőben is megtart – mondta a köztársasági elnök a Szent Márton-évet megnyitó beszédében, amelyet szerdán Pannonhalmán, az Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek által bemutatott szentmise végén mondott el.

Szent Márton életpéldája 1700 évvel a születése után arra tanít, hogy egy több mint ezeréves kultúra ma is élő alkotóerő. “Meg kell mutatnunk, hogy van bennünk figyelem és megértés a körülöttünk élők gondjai iránt, hogy az alázat nem divatjamúlt tulajdonság, és hogy az emberi munkának ma is célja, értelme és becsülete van” – fogalmazott a köztársasági elnök.

Áder János felidézte: több mint ezer éve Géza fejedelem azért alapította és azért szentelte Szent Mártonnak a pannonhalmi apátságot, mert “tudta, hogy nemcsak a térképen kell megtalálnunk a helyünket”. Tudta, hogy a formálódó Európa a királyok patrónusát, a keresztény uralkodói erények őrzőjét tiszteli Szent Mártonban.

“Szent Márton ma is itt van a Pannonhalmi Főapátság több mint ezer évre visszatekintő jelen idejében, az ősi falakban és a megőrzött szellemiségben. Az imádkozásban éppúgy, mint a mindennapi munkában. És ott van mintegy félszáz magyar település nevében, határon innen és túl” – mondta az államfő.

Hozzátette: Szent Márton “velünk van akkor is, amikor a hagyomány szerint áldást kérünk a föld ajándékaira, a megtermelt javakra”. És ott lesz a Szent Márton-év minden eseményében: “amikor a hagyomány megelevenedik, amikor a beszélgetések az összetartozásunkról szólnak, amikor a művészet megérint minket, amikor közösen emlékezünk, és amikor áldást kérünk a magyarok jövőjére” – fogalmazott Áder János.

Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: Szent Márton püspöki küldetése során egyszerre volt “újszerű, személyes és nagyszabású”. Látogatta a falvakat, megismerte a szegény telepesek és a nagybirtokon élő rabszolgák nyomorúságát. “Márton nagy koncepciója – ha tetszik püspöki stratégiája – a vidék evangelizálása volt” – mondta a bíboros.

Kitért arra is, hogy a IV. században nyugaton még nem szilárdult meg a plébániarendszer, a kereszténység még többnyire városi vallás volt, a falusiak pedig még a hagyományos pogány kultuszokat követték, vagy ha keresztények voltak is, igen keveset tudtak a hitről. Ekkor ismerte fel Márton, hogy milyen nagy szükség van a falvak lelkipásztori gondozására. De felismerte azt is, hogy ehhez vidékre is papokat, méghozzá jól képzett papokat kell küldeni. Ezért hozta létre egész Galliában elsőként azt a központot, ahol a klerikusokat az egyházmegyei szolgálatra kiképezték.

Szent Márton püspöki tevékenysége “alkotó és küzdelmes volt”. Harcolt a keresztény köntösben is megjelenő babonaság, a szegénység, a nyomorúság és mindenfajta gonoszság ellen. Katonás, bátor és egyszerű életet élt, ami távol állt püspöktársai előkelő életmódjától. Ezért is zárták szívükbe az emberek – tette hozzá a bíboros.

A szentmisén koncelebrált a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja, szerzetes elöljárók és a bencés közösség tagjai. A liturgia keretében mutatták be Orbán György Missa Sancti Martini című művét. A szertartáson részt vett Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) szombathelyi és Bagó Ferenc (független) pannonhalmi polgármester, valamint Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából hirdette meg a Szent Márton-emlékévet, a kormány pedig márciusban nyilvánította emlékévvé 2016-ot.

(MTI)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.