Szolnok, 2015. november 10.
Áder János köztársasági elnök elõadást tart Élõ bolygónk címmel a IX. Alföldi tudományos tájgazdálkodási napok konferencián a Szolnoki Fõiskolán 2015. november 10-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Közélet

Áder: nyolc hektár termőföld pusztul el percenként

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2015. 11. 10. 13:21

A klímaváltozás és negatív hatásai érintik a mezőgazdasági termelést is, mondta Áder János a Szolnoki Főiskolán tartott IX. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok nevű konferencián, ahol arról is beszélt: a népesség növekedésével párhuzamosan mintegy nyolc hektár termőföld pusztul el percenként a világon.

A köztársasági elnök a Szolnoki Főiskola Térségfejlesztő és Innovációs Tudásközpontja, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakbizottsága által rendezett eseményen kifejtette: Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátásának 11 százaléka a mezőgazdaságból származik.

Az államfő beszédében kiemelte, hogy az ipari forradalom óta drámai módon nőtt a világ népessége: míg előtte, az 1800-as években még 1 milliárd ember élt a Földön, ma már több mint 7 milliárdan vagyunk, 2050-re várhatóan 9 milliárdra nő a népességszám. Emiatt nő a fogyasztás, a mezőgazdasági termelés, a földhasználat, a termelés és az ipari kibocsátás is. Mindez többletenergia-felhasználással jár, amely növekvő széndioxid- és üvegházhatású gázkibocsátást eredményez.

A köztársasági elnök előadásában kiemelte: a népesség növekedésével párhuzamosan mintegy nyolc hektár termőföld pusztul el percenként, nagyjából egy Belgium nagyságú területet veszítünk el minden évben. A növekvő mennyiségű élelmiszert egyre kisebb, lepusztultabb területen kellene megtermelni, amelyet időnként természeti katasztrófák is sújtanak – vázolta fel az előrejelzéseket.

A gazdálkodók egyre nehezebben tudnak megélni, a falvakból városokba vándorolnak, ahol nő a szennyezés és ellátási problémák jelentkeznek, amelynek egyenes következménye a migráció – közölte. 1950-től napjainkig az ötmilliónál több lakossal rendelkező városok száma 8-ról 69-re nőtt, miközben a környezetszennyezés 75 százaléka a nagyvárosokhoz kötődik – emelte ki.

Áder János beszélt arról is, hogy a világ mezőgazdasági területeinek mintegy húsz százalékán öntözéses gazdálkodás folyik. Ennek komoly kockázata van, amennyiben mindez nem ésszerű keretek között hanem “rablógazdálkodás” formájában történik – hangsúlyozta. Példa erre Szaúd-Arábia, Kalifornia vagy Etiópia – mondta.

Utóbbi országban az aszály, az ésszerűtlen vízbázissal történő gazdálkodás következtében a talajvízszint 12-40 méterrel csökkent, így öntözés szempontjából elérhetetlenné vált az ottani vízbázis, ennek következtében 15 millió ember megélhetése került veszélybe – fűzte hozzá.

A köztársasági elnök beszédében figyelmeztetett a monokultúrás gazdaság hosszú távon jelentkező kockázatára is. Ennek kapcsán elmondta, hogy a Földön ismert kétezer búzafajból összesen mintegy kilencet termesztenek emberi fogyasztásra. Néhány hetes hír, hogy Norvégiában megnyitották a világ legnagyobb génbankját, ahol összegyűjtik azokat a magvakat, amelyek még megőrizték azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyekre néhány évtized múlva szükség lehet.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Eger, 2017. május 25.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára (k), Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője (b) és Dányi Gábor Zoltán európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár (j) a fejlesztéspolitikai egyeztetésen az egri városházán 2017. május 25-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.