Közélet

A menekültek megállíthatatlanok – intik a tudósok a kormányt

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2015. 10. 29. 15:56

Az MTA kutatói több javaslatot is megfogalmaztak a kormányzatnak.

A menekültek Európába való beáramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik ebben az évtizedben. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a szeptember elején megalakult akadémiai kutatócsoportnak, amely a Belügyminisztérium kérésére szervezi és végzi a migrációs folyamatokkal kapcsolatos kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémián. A testület csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a  korábbi migrációs kutatások középpontjában elsősorban a migránsok magyarországi beilleszkedésének vizsgálata állt.

Tekintettel az elmúlt időszak eseményeire, a beilleszkedési problémák vizsgálata helyett most a kutatók az új migrációs hullám eredetének, szerkezetének vizsgálatára, a munkaerőpiaci hatások feltárására tettek kísérletet, új vizsgálati és elemzési módszerek kidolgozásával. A Török Ádám MTA-főtitkár vezette munkacsoport tanulmánya az idei év első nyolc hónapjában felvett, illetve összegyűjtött menekültügyi regisztrációs adatok elemzésével kezdődik, majd a küldő (vagy talán pontosabban: kibocsátó) országok gazdasági és társadalmi helyzetének áttekintésével folytatódik.

Hosszabb távon problémák lehetnek

A munkacsoport által vizsgált, több mint 132 ezer fős sokasággal kapcsolatos megállapítások közül az egyik legfontosabb, hogy a bevándorlás szerkezete megváltozott. Megnövekedett a szíriai menekültek aránya, visszaszorult a másik nagy csoport, az afgánok relatív súlya. Túlnyomó többségben vannak a fiatal férfiak, akikkel kapcsolatban a kutatók megjegyzik, hogy ezek jelentős része nemcsak a háború, hanem a megélhetési nehézségek elől is menekülhetett „szerencsét próbálni” Európába.

Ez önmagában nem teszi kérdésessé ezen csoport sikeres nyugat-európai beilleszkedését, de a jelenség akár komoly hosszabb távú integrációs és biztonsági problémákat is okozhat.

A kutatók hozzáteszik ugyanakkor, hogy e fiatal férfiakkal kapcsolatban az is feltételezhető, hogy már dolgoztak igényesebb munkahelyeken, szakképzettségük is van, valóban dolgozni akarnak. Ebben az esetben a munkaerő-beáramlás valóban enyhítheti a nyugat-európai „mag-országok” munkaerő-kínálati problémáit komolyabb biztonsági, politikai és fiskális kockázatok nélkül.

Bővül a küldő országok csoportja

A munkacsoport nemzetközi elemzésének eredményei alapján a menekültek beáramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik a 2010-es évtized második felében. Ez még akkor is igaz lehet, ha a helyzet esetleg stabilizálódik Szíriában, Irakban vagy Afganisztánban. Ráadásul a klímaváltozás valószínűleg tovább erősíti a migrációs folyamatot. A bevándorlási útvonalak elemzése alapján a kutatók azt valószínűsítik, hogy a migráció volumene sem fog csökkenni. A „küldő” országok csoportja nyugat felé bővül. Az etiópiai, eritreai és szomáliai eredetű bevándorlás már korábban növekedésnek indult, újabban pedig a szubszaharai Afrika nyugati része is megjelent a „küldő” régiók között. Bangladesből ugyancsak növekszik a kiáramlás.

Javaslatok a maradókkal kapcsolatban

Az MTA kutatói kiemelik, hogy munkájukkal a szakpolitikai döntésekhez kívántak segítséget nyújtani, és több javaslatot is megfogalmaztak a kormányzatnak. Indítványuk szerint szükség lenne letelepedési ösztönzőkre és egy olyan intézmény- és támogatási rendszerre, amely képes a Magyarországon maradni akaró menekültek akár nagyobb csoportjának fogadására. Mégpedig azzal, hogy a nyelvoktatás és szakképzés rendszerét ésszerű mértékű megélhetési támogatásokkal egészíti ki azok számára, akiktől megalapozottan várható a sikeres beilleszkedés.

Világosan látszik, hogy a magyar munkapiac kínálati problémáit a korábbi években még enyhítő források (például a magyar nyelvű munkaerő beáramlása a környező országokból) kezdenek elapadni. Ezért indokolt tekintetbe venni minden lehetséges külföldi munkaerő-forrást, figyelembe véve, hogy az eddigi tapasztalatok szerint igen alacsony azok száma, akik a bevándorlók közül Magyarországon akarnak letelepedni. A 2010-2015 közötti időszakban több példa volt arra, hogy a magyar integrációs támogatások kedvezményezettjei néhány éven belül nyugatra költöztek.

Feltartóztathatatlan látszik

Az MTA javaslata szerint a kormánynak nagyobb figyelmet kellene szentelnie az egyelőre feltartóztathatatlannak látszó bevándorlási folyamat szakpolitikai, ezen belül munkaerő-piaci kezelésének. Fontos a makrogazdasági, geostratégiai, vízügyi, közegészségügyi, kulturális, vallási és egyéb szempontok alapján történő szakpolitikai felkészülés és a migráció jogi és politikai keretfeltételeinek vizsgálata. Arra is figyelmeztetnek, hogy ezek nemcsak a döntéshozói mozgástér meghatározói, hanem akár korlátai is lehetnek.

Egy fejlett európai társadalomban és jogállamban intézményi okok miatt lehet sokkal fáradságosabb, nagyobb körültekintést igénylő feladat a menekültkérdés kiegyensúlyozott kezelése annál, ahogy például a Közel-Kelet egyes országai fogadják be háború sújtotta szomszédaik milliónyi polgárát: nagy tömegben, de sokszor megalázó körülmények között, és a garanciális feltételek szinte teljes hiánya mellett. A keretfeltételek vizsgálata rávilágíthat arra is, hogy a menekültkérdés kezelésének bármilyen útja-módja befolyásolhatja az adott befogadó ország jogi és politikai rendszerének fejlődését.

Ezért nem foglalkoztak a terroristaveszéllyel

A tanulmány szerzői szerint: első kézből származó empirikus források nincsenek, másodlagos források (főleg a nyugat-európai napi- és szaklapok) többnyire leegyszerűsíteni látszanak a problémát. Érvelésük általában az, hogy a terrorszervezeteknek egyszerűbb dolog az eleve nyugat-európai útlevéllel rendelkező tagjaik Európába juttatása, mint vállalni azt, hogy embereiket kitegyék a több hónapos vándorlás fáradalmainak és kockázatainak. A kutatók nem szeretnének pusztán logikai alapon vitába szállni az ilyen leegyszerűsítő állításokkal, de adatok híján cáfolatukra sem vállalkozhatnak.

A nyugat-európai közvélemény lassú átalakulása

A tanulmány szerint a hirtelen felfutó bevándorlás nyugat-európai nagypolitikai és társadalmi megítélése előbb volt etikai és emberiességi, mint gyakorlati politikai alapú. Megfigyelhető a nyugat-európai – kiemelten a német és az osztrák – közvélemény lassú, de folyamatos átalakulása ebben az ügyben azzal párhuzamosan, ahogy a fő végső célországok lakossága egyre szélesebb felületen találkozik személyesen is a menekültekkel. A nagypolitika kénytelen volt felismerni, hogy támogatottságát kockáztatja (és a radikális/populista erőknek kedvez), ha a rövidtávú gazdasági és társadalmi szempontokat háttérbe szorítva próbálja csak erkölcsi és szolidaritási ügyként kezelni a menekültkérdést. Az etikai megfontolásokat nem kellene háttérbe szorítani, de a munkacsoport elemzése a gazdasági, társadalmi és földrajzi tényezőkre összpontosított.

A kutatócsoport további kutatási területek bevonásával folytatná a munkát. A rövid idő miatt ugyanis itt nem volt lehetőség a migrációs folyamat több fontos tényezőjének vizsgálatára. Ezek közé sorolják a történeti, a kulturális, a szociális, az antropológiai és a vallási elemzés lehetőségeit. Ezek a vizsgálatok talán lehetőséget teremtenének a beérkező és igen gyakran tovább is álló embercsoportok magatartásának és motivációjának jobb megértéséhez. A kutatók szerint a fenti szempontoknak az eddiginél nagyobb szerepet kellene kapniuk a témáról folytatott szakmai vitákban is.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. június 14.
Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője (b) és Kanász Nagy Máté, a párt ifjúsági szakszóvivője a változatlanságot jelképező, az eredeti felirattal megegyező matricát ragaszt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) székházán lévő táblára, Budapesten 2016. június 14-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.