Hiába tömik ki költségvetési és uniós forrásokkal a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és hiába szabják át a felsőoktatás állami keretszámait, a hallgatók csak nem akarnak özönleni a kivételezett intézménybe – írja az Átlátszó Oktatás. Az NKE működtetésére és fejlesztésére öt év alatt 80 milliárd forint közpénzt költöttek, idén további 30 milliárddal dobták meg, amiből egyebek mellett lovardát építenek, miközben az egész magyar felsőoktatás teljes idei költségvetése 153 milliárd forint.
Hiába a kormányzati szándék, az ösztöndíjak és az életpályamodell, az idei felvételi eljárásban 9 százalékkal kevesebben jelölték meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, mint tavaly. 2013-hoz képest 19 százalékos a visszaesés. Eközben az ELTE és a pécsi egyetem létszáma 6 százalékkal, a Debreceni Egyetemé 5 százalékkal csökkent, a szegedi egyetemen nem volt változás, a Corvinuson pedig négy százalékkal nőtt a hallgatói létszám, az ötszázalékos változások azonban általánosnak mondhatóak.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a hallgatók 83 százalékát állami finanszírozású helyre vették fel, ez megfelel a jelentősebb állami egyetemek – a debreceni és a szegedi intézmény, vagy az ELTE – arányainak. Az NKE azzal hirdeti magát, hogy tőlük kerül ki az állam- és közigazgatásban dolgozó szakemberek többsége, de ez valójában visszakövethetetlen, hiszen a 2012-ben elindult intézményben még csak most diplomáztak az első hallgatók. De ha a jogelődöktől örökölt hallgatókat is ide számítjuk, még akkor sem valószínű, hogy igaz az állítás, az ELTE – már csak a sokkal magasabb hallgatói létszám miatt is – magasan beelőzheti az NKE-t.
A közszolgálati egyetem az elmúlt öt évben uniós forrásokból is összesen 80 milliárd forintot kapott, de ez is ugyanúgy közpénz, melyet kormányzati döntéssel biztosítanak az intézménynek. A hallgatószám és az intézményi források alapján közel háromszor annyi közpénz jut egy NKE-s hallgatóra, mint a felsőoktatási átlag.
