Dariush Rezia apját fegyveresek ölték meg, amikor ő még csak 12 éves volt, ezért az anyjával Teheránba költöztek. Ott viszonylagos nyugalomban éltek, ellenben napi 16 órát dolgozott egy cipőgyárban. Ezért spórolni kezdett, hogy kifizethesse az embercsempészeket, ők fél év alatt jutatták el a magyar határhoz.
Egyedül érkezett meg, a fóti gyermekotthonba került, kiskorúként pedig oltalmazott státuszt kapott. Eleinte magányos volt, de végül sikerült beilleszkednie, a most 18 éves fiú már boldog itt, nem is akar elmenni Magyarországról, idegenvezetőként szeretne dolgozni. Gyönyörűen beszél magyarul, rajong Petőfiért és József Attiláért.
Arról, hogy megkapta az állampolgárságot, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyar Facebook-oldala számolt be, az életéről pedig itt olvashat bővebben.
