– Az Est Média Group (EMG) két zászlóshajója a Pesti Est és a Rádiócafé (RC). Az előbbi bő egy éve majdnem csődbe ment, az utóbbi pedig nagyot vesztett hallgatottságából. Mi volt ebben a pozícióban olyan vonzó?
– Egyrészt pont ez, másrészt viszont lényegesen jobb a helyzet. Amikor 2006 végén a Pesti Estet megvette az Econet, akkor valóban veszteséges volt, ez a helyzet azonban 2007-ben gyökeresen megváltozott.
– Tavaly nyereséges volt a Pesti Est?
– Veszteségei megszűntek, és nem mondanám, hogy markáns nyereséget termelt, de mindenképpen növekedési pályán van. Az RC hallgatottsága pedig hónapról hónapra változik. A Petőfi megújulásakor volt egyfajta átvándorlás, azóta viszont konszolidálódott a helyzet.
– Milyen felmérés szerint?
– A Szonda Ipsos naplós felmérése szerint.
– A legutóbbi helyi rádiós felmérés nagyobb különbséget jelzett.
– Az egy dolog, nem véletlenül hivatkoznak rá a Petőfinél. Nekünk az évi három telefonos felmérés nem elég releváns és a gyorsabb változásokat sem képes követni. A naplós mérés ugyan nem alkalmas arra, hogy bizonyos szűkebb célközönségek valódi hallgatottsági adatait reprezentálja, ennek ellenére nekünk ez az alap, hisz havonta frissül, valamint a piac jelentős része ezt használja.
– Csak a Petőfit említetted, a tavaly indult Jazzyt és a RádióQ-t kifelejtetted a felsorolásból.
– A Jazzy által publikált adatok megtestesítik azt, amivel az egész rádiós szakma már nagyon régóta küzd. A statisztika azért jó, mert ugyanazokkal a számokkal be lehet bizonyítani valamit és annak az ellenkezőjét is. Az egész piacnak fel kellene fognia végre, hogy nem jó az, ha minden héten valaki megjelentet egy hirdetést: „mi vagyunk a leghallgatottabbak”. Megcsillagozva kisbetűvel meg odaírják, hogy melyik célcsoportban. De a kérdésre válaszolva: a Jazzy és a RádióQ megjelenése semmilyen hatással nem volt az RC hallgatottságára.
– És a hirdetői piacon?
– Még kevésbé. A Café üzleti szempontból rekordévet zárt 2007-ben. Egyedül annyi történt, hogy a Petőfi indulása egy ideig megmutatkozott a hallgatottságban… A minőségi rádiózás egyébként szerintünk alapvetően nem zeneszolgáltatásból áll.
– Akkor miért nyújtottatok be kérvényt az ORTT-hez, hogy csökkentse a korábban vállalt szövegarányotokat?
– Sokan félreértették ezt a beadványt, ami egyébként úgy kezdődik, hogy az RC üdvözli a Petőfi struktúraváltását. És ezt mi komolyan is gondoljuk.
– Amikor nyáron megújult a Petőfi, akkor még támadó jellegű volt a kommunikációtok.
Rádiós körforgás
Kádár Tamás 32 éves, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán szerzett kommunikáció szakos diplomát. Első munkahelye a Rádió Bridge volt, ahol reklámértékesítőként dolgozott. Később hirdetési igazgatóhelyettes lett, majd átigazolt az Edison Media Sales House-hoz médiaigazgatónak. A Berg Médiát 1996-ban alapította és sokáig tulajdonosa volt az Edison reklámügynökségnek is.
Kisebbségi tulajdonos volt a 2000-ben indult Est FM-ben, ahol műsort is vezetett. Két évvel később a nehézségekkel küszködő rádiót jelképes, egyforintos áron Kádár Tamás és az Edison akkori tulajdonosi köre vette meg, és átnevezték Rádiócaféra. A médiapiaci terjeszkedésbe kezdett Econet Nyrt. tavaly vásárolta meg az adót, amiért 250 millió forintnyi saját részvénnyel fizettek.
A rádió, a Pesti Est, az Est Indoor, valamint az Econet online portfóliójának összefogására megalakult az Est Média Group Kft., amelynek ügyvezetőjévé az év elején Kádár Tamást nevezték ki.
– Ez az egy beadványunk van, csak sajnos a sajtó úgy értelmezte, hogy mi támadjuk a közrádiót. Az a problémánk, hogy kettős mérce alakult ki, amikor az ORTT hallgatólagosan elfogadta a Petőfi kapcsán a zenét mint közszolgálati műsorszámot. Pályázatában az RC 51 százalékos szövegarányt vállalt és azt, hogy ennek nagy része közszolgálati tartalom lesz. Nem az a gondunk, hogy anno ezt vállaltuk. A probléma az, hogy időközben megváltozott a piaci környezet, és az ORTT nem hajlandó ezt tudomásul venni. A beadványunk arról szólt, hogy csökkentsék a vállalt szövegarányunkat, vagy a fizetendő díjunkat. Nem azt akartuk, hogy tiltsák be a Petőfit.
– Kevesebb szöveges műsor mellett sokan elpártolnának az RC-től, nem?
– Ez elvi kérdés, mi nem akartuk a szövegarányt csökkenteni.
– Akkor minek a beadvány?
– Nem arról van szó, hogy ha megkapjuk az engedélyt az ORTT-től, akkor lecsökkentjük a szövegarányt és zenét adunk egész nap. Arra szerettünk volna ezzel rávilágítani, hogy az ORTT nem tölti be piackontrolláló funkcióját, és ad hoc jelleggel, összevissza dönt mindenről.
– Kaptatok választ a levélre?
– Hogyne. Leírták, hogy nem feladatuk követni a piaci helyzet változását. A végére pedig – mintegy mellékesen – odaírták, hogy ettől az évtől kezdve már amúgy sincs joguk szerződést módosítani.
– Bírságolni tudnak egyáltalán?
– Szerződésünk van az ORTT-vel. Az egyik szerződött partner nem bírságolhatja meg a másikat. Azt tehetik, hogy szerződésszegés címén jogorvoslati eljárást indítanak.
– Igaz, hogy korábban meg akartad venni a Roxy Rádiót?
– Ez így van. Még akkor, amikor az RC nem tartozott az EMG portfóliójába.
– Mi volt a Roxyban annyira vonzó?
– Sok minden. Főleg az, hogy akkor még nem volt MR2-Petőfi Rádió.
– Most már nem vennéd meg?
Tudta-e?
Kádár Tamás első médiabarterét még főiskolásként kötötte. Az iskola rádiójának műsorvezetőjeként állapodott meg a fehérvári Bahnhof szórakozóhely vezetőjével: „beolvastam a rádióban a programjaikat, cserébe ingyen ihattam a Bahnhofban”.
– Nem. Akkor azt gondoltam, hogy kiegészíthetné az RC-t.
– Populárisabb zenét adott volna, mint a Café?
– Olyat, mint amilyet most a Petőfi sugároz.
– Miért nem vetted meg?
– A megállapodást nem az ár, hanem az akasztotta meg, hogy voltak olyan peremfeltételeim, amelyek a vegytiszta átvételt segítették volna. Erre viszont nem mutatkozott nyitottnak az eladó, így túl rizikósnak bizonyult az üzlet.
– Milyen terveid vannak az EMG többi részével?
– Az Esttel vérmes terveim vannak, ilyen például a regionális terjeszkedés. De kevesen tudják, hogy micsoda értékek vannak ebben a portfólióban, hiszen miénk az indoor piac több mint 90 százaléka. Szinte feledésbe merül az is, hogy a Pesti Est az egyetlen országos programmagazin.
– Lesznek újabb szerzeményei az EMG-nek?
– Valószínűleg lesznek, de nem az Esten belül. Az Est viszont indít majd egy ingyenes, országos tévémagazint.
– Mikor?
– Az egyelőre nem publikus.
– Nem elkésett dolog a nyomtatott műsorújságok túlzsúfolt piacára belépni?
– A tévémagazinok hirdetési piacának nagyjából 90 százalékát két szereplő uralja: a Színes RTV és a TVR Hét. Szerintem ez egy olyan terület, ahol még érdemes szerencsét próbálni. Németországban például a tévémagazinok olyan kis ducik, hogy öröm rájuk nézni.
– De azokért fizetni kell.
– Igen.
– Az ingyenes műsorújságok tekintetében mi a helyzet Nyugaton?
– Nem tudom, hogy létezik-e egyáltalán ilyen külföldön… A mi koncepciónk nem egy egyszerű programfelsorolást jelent, hanem egy hetente minimum 120 oldalas, 50 százalékban magazintartalmat adó kiadványt.
– A Berg médiaügynökséget megtartod?
– Mint tulajdonos igen, de az operatív munkában már nem fogok részt venni.
– Nem aggályos, hogy egy médiacég vezetőjeként médiaügynökséged is van?
– Ez a helyzet nem újdonság. Sőt, eddig a Berg ügyvezetője és az RC tulajdonosa voltam egyszerre. Igencsak rövid távú stratégia lenne, ha a Berg előnyben részesítené az EMG-t.
– Ez soha nem vetődött fel a Berg ügyfeleinek részéről?
– Úgy vetődött fel, hogy az ügyfél mint lehetőséget értékelte.
– Azt gondolta, hogy így olcsóbban juthat hirdetéshez a Caféban?
– Így van, de ezt meg azért nem szabad megtenni, mert a többi ügynökséget magára haragítaná a médium. Ez a 14. évem a médiapiacon, és pontosan tudom, hogy melyek azok az íratlan szabályok, amelyeket semmi esetre sem szabad felrúgni.
