Father and daughter at graveyard visiting grave of mother
Pénzügy

A legszegényebbek költenék legtöbbet a temetésükre

24.hu
24.hu

2017. 03. 09. 13:27

Csak a magyarok harmada gondolja úgy, hogy teljesen saját magának kellene előteremtenie a temetésének költségeit, 44 százalékuk szerint ez mások, az állam, a hozzátartozók vagy az örökösök dolga – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból. A 30 és 65 év közötti megkérdezettek 31 százaléka rendelkezik is már valamilyen megtakarítással temetési költségeinek fedezésére, a magyarok negyede viszont úgy érzi, soha nem is lesz lehetősége félretenni erre a célra. A legtöbb pénzt arányaiban a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók, valamint a falvak és a községek lakói költenék a temetésükre: előbbiek 47, utóbbiak 45 százaléka 250 és 500 ezer forint közötti összeget szánna erre a célra.
Korábban a témában:

 

A 4Life Direct felmérésében arra kereste a választ, hogy a magyarok hány százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással temetési költségeinek fedezésére, illetve kitől várják, hogy gondoskodjon saját eltemettetésük költségeiről.

Vidéken jobban spórolnak az utolsó nagy kiadásra

A kutatás szerint a megkérdezettek 31 százaléka már rendelkezik megtakarítással – például a temetési költségeket fedező életbiztosítással vagy félretett összeggel – eltemettetésének költségeire, míg 43 százalékuk későbbiekben tervez ilyen céllal megtakarítani.

A válaszadók több mint negyede (26%) – különösen igaz ez a budapestiekre (33%) – úgy látja, hogy nem is lesz lehetősége félretenni erre a célra. A temetés vidéki presztízsét mutatja, hogy a vidékiek 75 százaléka vagy rendelkezik már félretett pénzzel, vagy tervez félretenni, míg a budapestieknek mindössze a 67 százalékára igaz ez.

A legszegényebbek költenének legtöbbet temetésre

Azok, akik rendelkeznek megtakarítással vagy terveznek félretenni a temetkezésük költségeinek fedezésére, jellemzően 100-250 ezer (41%), illetve 250-500 ezer forintot (40%) szánnának erre a célra. A megkérdezettek 16 százaléka viszont 100 ezer forint alatti összegben gondolkodik.

Meglepő, de épp azok szánnának a legmagasabb arányban 250 ezer feletti összeget a temetésükre, akiknek a napi megélhetés is gondot okoz: a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók 47 százaléka legalább 250 és 500 ezer forint közötti összeget költene a temetésére, és mindössze 12 százalékuk válaszolta, hogy 50-100 ezer forint közötti összeget szánna erre.

Ehhez képest a legmagasabb, A és B jövedelmi státuszú válaszadók 57 százaléka 250 ezer forint alatti összeget szánna eltemettetésére.

Szintén érdekes, hogy a községek és falvak lakói többet szánnak a temetésükre, mint a városiak: előbbiek 45 százaléka fordítana 250 ezer forint feletti összeget erre a célra, Budapesten ez az arány csak 37 százalék, míg a megyeszékhelyeken és egyéb városokban átlagosan 39 százalék.

Fizesse inkább más a temetést

A válaszadók mintegy fele úgy gondolja, hogy a temetkezési költségeit teljes mértékben másoknak (hozzátartozók, örökösök, állam) kellene állnia.  Valamivel több mint felük vélekedik úgy, hogy a saját temetési költségeit legalább részben saját magának kell előteremtenie. 34 százalék nem is nevezett meg mást, vagyis teljes mértékben csak a saját feladatának tartja a költségek fedezését, 22 százalék másokkal (pl. hozzátartozókkal, az örökösökkel) osztozna a terhen.

A megkérdezettek harmada szerint a hozzátartozóknak illene (legalább részben) állniuk a költségeket, 40 százalékuk pedig az örökösökre korlátozná a terhet – elvégre ők öröklik a vagyont is, 7 százalékuk pedig az állam felelősségét is felveti a kérdésben. Összességében a magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy a temetkezési költségeit teljes mértékben másoknak, a hozzátartozóknak, az örökösöknek vagy az államnak kellene állnia.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor and CDU party leader Angela Merkel (C) addresses supporters after exit poll results were broadcasted on public television at an election night event at the party's headquarters in Berlin during the general election on September 24, 2017.
Germany voted in a general election expected to hand Chancellor Angela Merkel a fourth term, while the hard-right Alternative for Germany (AfD) party is predicted to win its first seats in the national parliament. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.