Pénzügy

A minimálbér-emelés önmagában nem elég

gyar-dolgozoi(210x140).jpg (Array)
gyar-dolgozoi(210x140).jpg (Array)

A minimálbér jelentős emelése csak növelné a munkaerő-piaci problémákat – állítja a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzése.

Az intézet a hazai járműgyártásban tapasztalható béreket hasonlította össze a termelékenységgel, mindezt régiós kitekintéssel együtt vizsgálták. Arra jutottak, hogy a hazai járműgyártók a régiós országokhoz képest átlagosan 40 százalékkal kevesebb nettó bért adnak a dolgozóiknak. Ennek oka a hazai munkabért terhelő közterhek kiemelkedő mértéke.

A legszembetűnőbb és egyben a legérzékenyebb eltérés a szlovákiai bérszintekhez viszonyítva jelentkezik, hiszen az északi szomszédban található járműipari társaságok egyre nagyobb mértékben szívják el a hazai, főként az észak-nyugati országrészben élő munkavállalókat, tovább súlyosbítva a szektort amúgy is terhelő munkaerő-hiányt

– mutatott rá Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője.

A külföldi tulajdonban lévő járműgyártók átlagos bruttó bére 221 ezer, míg a hazai tulajdonúaké 195 ezer forint (előbbi 11, az utóbbi 21 százalékkal marad el a 248 ezer forintos átlagbérszinttől). Viszont a kisebbek tehát lehetőségeikhez képest már most is relatíve bőkezűen fizetik alkalmazottaikat. Ebből következően egy, a szektort érintő jelentősebb béremelés főleg a kisebb cégek körében okozna komoly nyereségességi problémákat.

Bár a bérezési szokások foglalkozásonként, ágazatonként, cégméretenként és régiónként is jelentősen eltérnek, általános jellegű állami, ún. bérpolitikai beavatkozással a helyi problémák nem oldhatók meg.

Szerintük a megoldást rövid távon elsősorban a munkáltatói járulékok csökkentése, míg hosszabb távon az oktatási rendszer átalakítása hozhatja el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik