Pénzügy
Szolnok, 2015. december 22.
Szakember dolgozik egy saját erõbõl épülõ családi házban Szolnokon 2015. december 22-én. A kormány a magánépítkezõknek is biztosítaná az alacsonyabb lakásépítési áfát, miután a vállalkozók által épített új lakásokat a parlament döntése szerint januártól 27 százalék helyett már csak 5 százalék áfa terheli a következõ négy évben.
MTI Fotó: Bugány János

Az új CSOK-os lakásokra már a komolyabb energiahatékonysági követelmények vonatkoznak

24.hu
24.hu

2016. 01. 05. 11:07

Korábban a témában:

Bár a januártól kiterjesztett családok otthonteremtési kedvezmény (CSOK) feltételeit összefoglaló kormányrendeletből kikerültek azok a kritériumok, amelyek az energetikai besoroláshoz kötötték az igényelhető összegek nagyságát, mint kiderült, mégiscsak szerepet kap az energiahatékonyság a támogatás odaítélésénél – erre hívja fel a figyelmet Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).

Mint közleményükben írják, az új lakásépítések ösztönzése érdekében hozott év végi kormányzati intézkedések komolyabb épületenergetikai követelményekkel párosulnak, melyek révén az új épületek energiaigénye jelentősen – akár felére – csökkenhet. Ennek oka, hogy a megemelt lakáscélú állami támogatások (CSOK) révén várható lakásépítési élénkülésre már kihat az energiahatékonyság növelése érdekében hozott szabályozás.

Előrejönnek a 2018-as követelmények

Az épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006-os TNM rendelet (6. § (2) d)) kimondja, hogy ha egy épület „központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg”, akkor azoknál azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni.

Ez azt jelenti, hogy a szigorítás következményeként többek között a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Minden beruházás az eddigieknél jóval nagyobb energiamegtakarítást eredményez majd, köszönhetően a költségoptimalizált szintre vonatkozó épületenergetikai előírásoknak.

Az építtetőknek is tudniuk kell róla!

Az épületek zöldítése az egyik legjobb és leginkább költséghatékony módja annak, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük. Magyarország vállalta, hogy jelentősen javítja épületállományának energiahatékonyságát, legyen szó akár középületekről, akár lakóépületekről vagy vállalkozásokról. Sajnos az épületek energetikai megújításában nagy az elmaradásunk, ezért is remek lehetőség a szigorúbb energiahatékonysági elvárások mielőbbi érvényesítése. A hazai épületállomány energiahatékonysági megújulása – akár új építésről, akár felújításról is van szó – tehát nem egyszerűen az energiaszámlák tartós csökkentéséről szól, hanem jelentős energiamegtakarítási potenciált jelent hazánk számára.

Nagy lehetőség, de egyben jelentős változások előtt is állunk, szükség van a minél szélesebb körű tájékoztatásra. Nemcsak az építészek, a mérnöktársadalom számára elengedhetetlen, hogy a CSOK-os lakások tervezésénél, építésénél tisztában legyenek az új szabályok érvényességével, de maguk az építtetők számára is elemi kérdés, hogy most épülő házuk, lakásuk ne váljon pár éven belül energetikailag elavulttá, és emiatt veszítsen értékéből. Fontos az is, hogy a CSOK odaítélésénél és az elkészült épületek esetén a hatóságok ellenőrizzék, hogy valóban teljesülnek-e a jogszabályok által előírt követelmények, hiszen az energiamegtakarítás, a hatékonyság emelése közös érdekünk – hangsúlyozta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

3094101 05/08/2017 A Russian fan during the 2017 IIHF World Championship group stage match between the German and Russian national teams. Alexey Kudenko/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.