A Kúria hétfőn döntött arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsora- és nem színlelt szerződés.
A Népszabadságnak egy kormányközeli forrás megerősítette, nem változott a szándékuk, annak ellenére is keresik a megoldást az adósok helyzetének a könnyítésére, hogy „igazából ez nem a kormány dolga, a kormány egy harmadik szereplő”. Ezzel arra is utalt, hogy ha a közgazdasági megoldás mellett döntenek, a bankok és az ügyfelek között kell megosztani a terheket, az államnak csupán szabályozói szerepe lesz.
A Kúria döntése után teljesen kétségessé vált az a jogi megoldás, hogy – Horvátországhoz és Törökországhoz hasonlóan – a polgári törvénykönyvben rögzíthetnék, a bíróság köteles felülvizsgálni a szerződéseket. A cél viszont nem változott, a választások előtt szeretnének olyan jogi megoldást az ügyben, melynek segítségével legalább 17-20 százalékkal mérséklődnek a havi törlesztőrészletek.
