A gyermekes családok helyzetét könnyítendő, ezáltal pedig az ország vészjósló demográfiai folyamatait megfordítandó a kormány múlt héten döntött a gyed extra bevezetéséről.
Ennek értelmében január 1-jétől a gyes és a gyed folyósítása mellett is lehet majd munkát vállalni a gyermek egyéves kora fölött. Testvér születésekor megmarad az első gyerek után járó pénz is, így akár kétszeres gyedet, illetve gyest is lehet majd kapni. Emellett megteremtik a diplomás gyedet, aminek keretében a felsőfokú tanulmányokat folytatók is kaphatnak majd gyedet a minimálbérből kalkulálva.
Elvan a gyerek
Tegyük fel, hogy az anyának van hová visszamennie dolgozni. Ehhez természetesen a gyereket valahova tenni kell napközben, bölcsődét kell tehát találni.
Jelenleg 38 ezer bölcsődei férőhely van, amely jövőre 41 ezerre bővül.
A gond elsősorban nem is a férőhelyek hiánya – hiszen szakemberek szerint a rendszer akár 15-20 százalékos gyerekszámbővülést is elbírna, bár kétség kívül a minőség rovására menne a nagyobb terheltség – hanem azok egyenetlen eloszlása: amíg az ország egyes területein nem töltik fel a csoportokat, addig például Közép-Magyarországon és a fővárosban sokszor a bölcsődei helyhiány tartja otthon az anyákat.
Kinek kell?
Feltehetően azonban nem élnek majd tömegek a gyed extrával, hiszen ahhoz, hogy az anya teljes állásba visszamenjen dolgozni, legalább napi kilenc órát kellene távol töltenie a mindössze egyéves gyerektől. A tapasztalatok szerint ezt önszántukból kevesen vállalják, hacsak nem áll fenn súlyos anyagi kényszer.
Erre a problémára nyújtana megoldást például a részmunkaidős foglalkoztatás, amely amellett, hogy a bölcsődei rendszert is kíméli, hiszen egy férőhelyet két gyerek közösen tölt be, úgy kínál munkát és fizetést az anyának, hogy közben még a családi életre is marad idő.
Részmunkaidős állások azonban nemigen akadnak. A KSH adatai szerint ugyan a részmunkaidős foglalkoztatás aránya 2001 óta megduplázódott Magyarországon, tavaly még mindig csak az összfoglalkoztatás 6,6 százalékát tette ki. Ezzel az unióban az ötödikek vagyunk Bulgária (2,2%), Szlovénia (4,0%), Csehország (5,1%) és Horvátország (6,3%) mögött.
Az uniós átlag 19,2 százalék, a világelső Svájc 34,5 százalékkal.
Azt, hogy a vállalt gyermekek száma és a részmunkaidős lehetőségek között szoros összefüggés van, még maga a Nemzetgazdasági Minisztérium is elismeri. Októberi közleményükben kiemelték: uniós adatok alapján látható, hogy azokban az országokban serken a gyermekvállalási kedv, ahol a nők a gyerekek mellett fokozatosan térhetnek vissza a munka világába.
Éppen ezért kérdéses, hogy a gyed extra – amellett, hogy a gyed-gyes halmozhatóságával valóban javít a családok helyzetén – képes lesz-e beváltani a hozzá fűzött reményeket és megváltoztatni Magyarország aggasztó demográfiai tendenciáit.