Pénzügy

Mennyit keresünk 2010-ben?

A minimálbér 73 500 forint, a garantált bérminimum pedig 89 500 forint lesz 2010. január 1-jétől – állapodtak meg az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keddi ülésén.

A kormány 2010-re már csak 3,9 százalékos inflációval számol. Ha ez megvalósul, akkor a nettó minimálbér megőrzi a reálértékét (57 815 forintról 60 236 forintra nő). Ám hiába az emelés, a legkisebb fizetés továbbra sem ér nyomába se a létminimumnak, ami jövőre várhatóan 78 ezer forint körül alakul, így továbbra sem biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény, alapvetőnek szükségletek kielégítését sem.

Nem lesz jobb az egyszemélyes vállalkozásoknak sem. A minimálbér csekély emelése korábban örömhír volt azoknak a mikrovállalkozóknak, akiknek a minimálbér (vagy annak duplája) képezte a járulékalapot. Jövőre viszont ez megváltozik: a tevékenységre jellemző kereset képezi majd a járulékalapot.

Nem őrzi értékét a bérminimum

A minimálbérrel ellentétben a szakképzett munkavállalóknak adható legkisebb bér (bérminimum) nem őrzi meg a reálértékét. Ha 90 800 forintot kapnának, akkor tartaná meg a vásárlóerejét. A végső döntés alapján 89 500 forint lesz, ám Pataky szerint ez azért számít mégis eredménynek, mert a munkaadók egyáltalán nem akartak hozzányúlni a korábbi 87 500 forinthoz.

A bérajánlást illetően abban egyeztek meg a felek, hogy a nettó kereset reálértékét meg kell őrizni – mondta az FN.hu-nak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. A megállapodás mellékletét képezi a kormányzati oldal kidolgozott táblázat, amely megmutatja, hogy mennyire kell megemelnie a bért a munkaadónak, hogy az jövőre is megőrizze az idei vásárlóértékét.

Ebből láthatjuk: ha például valakinek 90 ezer forint a bruttó fizetése, az ajánlás szerint 4 százalékkal kell emelni, hogy reálértéken maradjon. Így 69 840 forint helyett 72 580 forintot kapna kézhez. Ha azonban 160 ezer a bruttó bér, akkor egyszázalékos emelésre van szükség. A nettó ebben az esetben 110 015 forintról 114 339 forintra nőne. A táblázat elérhető itt.

A bérajánlás csak a bruttó 160 ezer forint alatti fizetésekre vonatkozik. Magasabb béreknél az adórendszer változása miatt a nettó fizetés biztosan megőrzi a reálértékét, ezért nem vonatkozik rájuk a bérajánlás (a munkavállaló jövedelme viszont nem biztos, hiszen elképzelhető, hogy az adókötelessé vált juttatásokból kevesebbet, vagy éppen semmit sem fog megkapni).

Az OÉT megállapodott arról is, hogy 2010-ben a béremelés csak ott lehetséges, ahol a cég piaci helyzete, a bevételi és kiadási szerkezet ezt lehetővé teszi, illetve a dolgozók teljesítménye miatt indokolt.

Nehéz szülés volt

Pataky Péter elmondta, hogy a garantált bérminimum esetében volt a legnehezebb a munkaadókkal közös nevezőre jutni, akik közül hat szervezet egy záradékot is illesztett a dokumentum szövegébe. Arról nyilatkoztak, hogy nem értenek egyet az emeléssel, de nem élnek a vétójogukkal, hogy megszülethessen a konszenzus.

A munkáltatói oldal – a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Szövetségének kivételével – megfogalmazta azt is, hogy nem ajánlják a fizetésemelést a veszteséges vállalkozásoknak. Ezt a munkavállalók elutasították. Pataky hozzátette: egy cég általában nem tudhatja már januárban előre, hogy az év második felében veszteséges lesz-e, ezért nem látja értelmét a záradéknak.

„A mostani gazdasági és politikai helyzetben pozitív üzenet, hogy ellentétes érdekű szervezetek képesek voltak megállapodni” – tette hozzá.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik