A hazai cégek általában túl elméletinek tartják a felsőfokú oktatást, ezért a gyakorlattal rendelkező diplomásokat keresik – áll a Shortcut Communications felmérésében. A pályakezdőknek tehát elemi érdekük minél hamarabb bejutni a munkaerőpiacra, viszont a munkaadók szkeptikusak a BSc/BA végzettségű frissdiplomásokkal szemben. A munkanélküliség elkerülésének egyik legkézenfekvőbb módszere a mesterképzés.
A hallgatók inkább még tanulnának
A felmérésben a bolognai képzési struktúrával kapcsolatos ismereteikről és elvárásaikról kérdezték a felsőoktatásban tanuló diákokat. A válaszokból kiderült: ha a hallgató a mesterképzést tűzi ki célul, már az alapképzés során tennie kell érte, nem elég az utolsó pillanatban döntenie. „Ahhoz, hogy bejuss a mesterképzésre, rengeteget kell tanulnod, versengened a társaiddal, maximalistának lenned, mert kellenek a jó jegyek, ha komolyan gondolod. Ilyen szempontból jó dolog a képzés felosztása” – osztotta meg tapasztalatait Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészhallgatója.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói gyakorlatiasan és a jövőbe tekintve közelítenek a kérdéshez. A 18 éves Gabriella szerint a BSc olyan alapképzettséget ad, ami elengedhetetlen a munkavégzés során. „Ezekre a tanulmányokra alapozva tudok fejlődni, szükségszerű a karrierem kiépítéséhez. Bizonyos állásoknál elég az alapképzés is, de egy szint felett, ahol én is szeretnék elhelyezkedni, elengedhetetlen a mesterképzés” – mondta. Egy másik műegyetemista, Zsuzsanna szerint az alapképzés a munkaadók szemszögéből nem sokat ér, azt vallja, hogy a munkaerőpiac telítettsége miatt állandóan fejleszteni kell a megszerezett tudást, sőt több lábon kell állni.
Tényleg nem ér semmit a BSc?
A munkaerőpiac még nem készült fel az BSc-diplomákra – ebben egységes a karrier-tanácsadók és a fejvadászok véleménye. Egyesek szerint viszont nem térül meg a képzésre fordított pénz és energia, mert a „mester” jövedelme sem biztos, hogy sokkal magasabb lesz.
A munkaadók visszajelzése azt mutatja, hogy a BSc – azaz korábban főiskolai – diplomát szerzett alkalmazottak hozzáállása, tudása gyakorlatiasabb – mondta korábban a FigyelőNetnek Hajdú Csongor, a Frissdiplomás Kht. vezetője. Általában jó pontnak számít a munkáltatók körében, ha valaki továbbképzi magát, nagy a tudásvágya. Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója azt tanácsolja az alapképzésben részt vevő fiataloknak, hogy inkább a munka mellett tanuljanak tovább.
A mesterképzés emellett szelektálja is a diplomásokat. „Az utóbbi években, évtizedekben egyre több felsőfokú intézmény alakult, a végzettek száma is óriási, a munkaerőpiac pedig nem tudja felszívni őket. Ezért kell valami, ami alapján a cégek ki tudják szűrni a legjobbakat” – mondta Cservenyák Tamás, a DBM Magyarország ügyvezető partnere. Az InDeed ügyvezető igazgatója, dr. Csík Klára viszont más aspektusból közelítette meg a kérdést: szerinte, ha valaki az alapképzés után azonnal jelentkezik a mesterképzésbe, akkor úgy tűnhet a munkáltatóknak, hogy nem is akar igazán dolgozni, inkább kitolja addig a tanulóéveket, amíg csak lehetséges.
