Pénzügy

Rendszert változtatnának a civilek

admin
admin

2008. 06. 23. 06:00

Vészstratégiát dolgozott ki öt szakszervezet és 33 egyéb civilszervezet a hazai recesszió megoldására. A javaslatok között szerepel a minimálbér drasztikus megemelése, a jövedelem- és vagyonalapú, többkulcsos adórendszer, a közbeszéd megváltoztatása, illetve a demokrácia átértékelése.

Új társadalompolitikai elveket hirdettek meg közösen olyan civilszervezetek, amelyeket eddig sokan vagy a bal, vagy a jobboldalhoz kötöttek. Az elképzelések támogatói között szerepel a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), az MSZP Társadalompolitikai Tagozata és a Civil Jogász Bizottság is. Javaslataik nagyjából az ellentétjeit jelentik a korábban reflektorfénybe került – az Oriens közgazdászai, vagy a jegybankelnök által jegyzett – reformelképzeléseknek.

Korlátoznák a multikat

Megváltoztatnák az elosztási viszonyokat a dolgozók, a szerény nyugdíjból élők, a nélkülözők, a kis- és középvállalkozói rétegek javára. Korlátoznák a multinacionális cégek profitkivitelét – mutatták be a Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal által alkotott tervezetet egy konferencián

Szükségesnek tartanák az állam és a multik szerződéseinek újratárgyalását, hogy megszüntessék a hazai vállalkozásokkal szemben élvezett “kiváltságaikat”. A nemzeti ipar fellendítését és az adóreformot fogalmazták meg főcélként, és az uniós forrásokat is elsősorban a foglalkoztatás bővítésére használnák fel.

adatok: multik, adózás, profitrepatriálás

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik értékelő tanulmánya megállapítja: a magyarországi privatizáció sajátosságaként és eredményeként a magyar gazdaságot duális szerkezet jellemzi. A magyar export közel nyolcvan százalékát a részben vagy egészben külföldi vállalatok forgalmazzák, amelyek az egyes közterhekből nem arányosan veszik ki a részüket, ami összefügg a rendszerváltás óta a külföldi vállalatok számára biztosított adókedvezményekkel is.

A Kopint-Tárki Zrt. számításai szerint 2006-ban a tényleges társasági adókulcs 10,7 százalék volt, s a számított adóból is jöttek le kedvezmények. A Figyelő egy korábbi cikke a nagyvállalatok sikeres adócsökkentési törekvéseit mutatja be: egyáltalán nem fizettek társasági adót 2006-ban például az Audi, a Vodafone, az OMV magyarországi leánycégei. A Coca Cola magyar leányvállalata 0,27, a Suzukié 1,37, a Tescóé 1,72 százalékos kulccsal adózott.

A profitrepatriálások (a haszon hazautalása) jelentős jövedelemkivonással járnak, ami 2006-ban már a bruttó nemzeti termék több mint 4 százalékát tette ki, meghaladva a hatmilliárd eurót, ami már több volt, mint a folyó fizetési mérleg hiánya – írja a korábban hivatkozott ÁSZ-tanulmány.

Legalább ötkulcsos adórendszer kellene

Jelenleg a bérjövedelmek 60 százaléka a létminimum közelében stagnál. A szakszervezetek és a civilek stratégiája elutasítja az olcsó munkaerőre épülő gazdaságot, szerintük emelni kell a munkabéreket. Meg akarják szüntetni emellett a tőkejövedelmek, a tőzsdei spekulációkból származó bevételek adómentességét is.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy a közteherviselésben érvényre akarják juttatni a jövedelem- és vagyonarányos adózást. Sipos József, az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának ügyvivője ehhez hozzátette: a minimálbért fel kell emelni, és egyidejűleg meg kell szüntetni az adómentességét, hogy ezt a nagy tömeget is bevonják a közteherviselésbe. (2007 óta nem teljesen adómentes a minimálbér, mivel azóta nem növelték az adójóváírás felső határát – a szerk.) Ám a terveik szerint olyan mértékben kell nőnie a fizetéseknek, hogy a járulékok levonása után is magasabb legyen az emberek nettó bére, mint a korábbi volt.

Részvételi demokrácia

A tervezet célkitűzéseit Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke megtoldaná még a méltányos munkához való joggal is. A MOSZ meg szeretné valósítani hazánkban is azt a trendet, amely Franciaországban már több mint 50 éve működik: az 50 fő feletti vállalatok a haszonból részesedést adnak a dolgozóiknak, akik ezáltal nemcsak bér-, hanem tőkejellegű bevételre is szert tehetnek.

A stratégia része a demokrácia korrekciója is: az alkotmány módosításával a képviseleti demokráciát és a részvételi demokráciát ötvöznék, hogy közvetlen társadalmi kontrollt biztosítsanak a közügyek felett. Tehát ha egy település nincs megelégedve a képviselője munkájával, akkor visszahívhatná, a maga kezébe vehetné az „ország irányítását” – és az embereknek nemcsak négyévente lehetne beleszólásuk a politikába.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.