Az uniós munkaerőpiacok 2006-os talpra állása 4 millióval növelte a munkahelyek számát, ami 2000 óta nem tapasztalt szintet jelent – áll a Foglalkoztatás Európában 2007 című jelentésben. Vladimír Špidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős európai biztos ennek kapcsán elmondta: ez a jelentés arról tanúskodik, hogy a foglalkoztatáspolitika terén tett európai erőfeszítések lassan meghozzák a gyümölcsüket. „Az egy évvel korábbi helyzethez képest jelenleg több embernek van munkahelye Európában. Nem ülhetünk azonban nyugodtan babérjainkon, ha az EU valóban el akarja érni a maga elé kitűzött nagyra törő foglalkoztatási célokat. Bebizonyosodott, hogy a gondosan megtervezett foglalkoztatási reformok működnek: most azt kell garantálnunk, hogy a szerzett pozitív tapasztalatokból minél több tagállam okuljon” – tette hozzá Špidla.
A jobb gazdasági légkör semmiféleképpen sem terelheti el a figyelmet az EU folyamatos munkaerő-piaci reformjának szükségességéről. Ellenkezőleg: a ciklikus javulásnak lehetőséget kell biztosítania az átfogó lisszaboni célkitűzések – mint például teljes foglalkoztatottság, a munka minősége és hatékonysága, valamint a társadalmi és területi kohézió – eléréséhez szükséges szerkezeti változtatások megtervezésére és végrehajtására.
Nyugdíj mellett is dolgoznak
A jelentés kitér arra is, hogy az aktív időskorért tett erőfeszítések mellett a fiatalok integrációja is fontos kérdés. Azok a stratégiák, amelyek az idősek munkaerő-piaci integrációját szorgalmazzák, számos uniós tagállamban már eredményesek. Jelentősen növekedett az 55-64 év közöttiek foglalkoztatottságának aránya: a vizsgált időszakban 43,6 százalékot ért el, a 2000-es 36,6 százalékhoz képest.
A tagállamoknak a lakosság elöregedésével kapcsolatos szakpolitikai csomagjai különbözőek, és a jobban összehangolt intézkedések bizonyultak a legeredményesebbeknek. Ezek nemcsak a nyugdíjazást szabályozzák, hanem pénzügyi ösztönzőket és foglalkoztathatósági szempontokat – például egész életen át tartó tanulás vagy rugalmas munkaidő – is tartalmaznak. Az aktív idősödési politika legjobbjai Dánia, Finnország és Svédország.
A fiatalok sikeres munkaerő-piaci integrációja számos tagállamban továbbra is nehézségeket okoz. A fiatalok körében az átlagos munkanélküliségi mutatók továbbra is igen magasak (17,4 százalék). A nemzetközi összevetésből az tűnik ki, hogy a legtöbb uniós tagállamban jelentősen nagyobb a munkanélküli fiatalok aránya, mint más iparosodott országokban, például az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Japánban. A fiatalok alacsony foglalkoztatottsági teljesítményének legfőbb okai közé sorolható a képesítés hiánya és a munkaerőpiac széttagoltsága, amely az újonnan jövőkkel szemben a már ott jelenlévőknek kedvez.
Rugalmasabb vállalatok és folyamatos szakképzés szükséges
A vállalatok akár munkavállalóik számának megváltoztatásával, akár a munkaszervezés rugalmas formáinak (például csapatmunka, rugalmas munkaidő) bevezetésével alkalmazkodhatnak a változásokhoz. Az egyéni és nemzeti igényekhez alkalmazkodó munkaszervezés növeli az elégedettséget, valamint a cégek termelékenységét és innovációs képességét – ezáltal mind a munkavállaló, mind a vállalat nyertessé válik.
Ahhoz, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a gyorsan változó körülményekhez, kiemelkedő fontosságú a karrierkilátások javítása, elsősorban az, hogy a dolgozók hozzáférhessenek az egész életen át tartó tanulás különböző formáihoz. A jelentés megvizsgálta a folyamatos szakképzés iránti növekvő igényt és a fő kihívásokat. E problémák az idősebb, kevésbé képzett munkavállalók, illetve a rosszul fizetett vagy bizonytalan munkafeltételek mellett dolgozók esetében különösen kritikusak.
