Az mmpp.hu oldalon elérhető adatok hasznosak lehetnek pályakezdők vagy állásváltás előtt állók számára, hiszen megnézhetik, hogy egy adott megyében vagy régióban melyek a hiányszakmák. Ugyanakkor más adatok a lehetséges befektetőknek segíthetnek a döntésben, de az is kiderül, hgy a cégek hány százaléka tervez létszámbővítést az elkövetkező időben.
A rendszer alapjául egy tavalyi felmérés szolgál: 2006 október 1. és november 17. között 6046 vállalkozást kérdeztek meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet munkatársai. A cégeknél dolgozók száma 650 ezer fő, ami a nemzetgazdaságban dolgozók közel egynegyedét jelenti. A mintában szerepelnek kisvállalkozások és a 250 főnél többet foglalkoztató vállalatok is, a többségében külföldi tulajdonú cégek aránya pedig eléri a 17 százalékot.
Alig 25 ezer új munkahely
A felmérés adatai kismértékű bővülést jeleznek idén a munkaerőpiacon: a megkérdezettek 2006-ban 32 ezer fős, idén 33 ezer fős növekedést várnak. Igaz, ez a közalkalmazottak és köztisztviselők számának csökkenése miatt várhatóan kevesebb, 20-25 ezer új munkahelyet jelent majd. Az átlagot két százalékkal meghaladó növekedésre elsősorban a feldolgozóiparban, a vendéglátóiparban, az idegenforgalomban valamint a pénzügyi és a gazdasági szférában lehet számítani. Csak a feldolgozóiparban a vállalatok 2007-ben közel 14 ezer fővel kívánják növelni a foglalkoztatottak számát.
A cégek többségének hosszú távon nem okoz nehézséget a munkaerő-igény kielégítése, 9 százalékuk azonban jelezte, hogy tartós munkaerő-hiánnyal küzd. A versenyszektorban összességében 18 ezer a tartósan betöltetlen munkahelyek száma, a munkaerő-hiány pedig többnyire a nagyobb vállalatoknál jelentkezik, ők ugyanis egyszerre nagyobb munkaerő-igénnyel lépnek fel. A foglalkoztatottsági adatok kitérnek az alkalmi munkavállalói könyvvel vagy a Start-kártyával alkalmazottakra, valamint a munkaerő-kölcsönzésre és a külföldiek munkavállalására is.
A bérekről viszonylag kevés adat szerepel, Tóth István János, a kutatást végző Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet vezetője szerint azért, mert túl sokféle bérre kellett volna rákérdezni. A munkavállalót kereső cégek azonban adtak meg olyan adatokat, hogy mennyi bért fizetnének a leendő alkalmazottaknak. A kérdőíves felmérésben szerepeltek bérnövekedési tervek is, hamarosan ez is elérhető lesz az oldalon. A szakember figyelmeztetett arra, hogy az adatok tavalyiak, így például ha egy cég akkor jelezte, hogy munkaerőhiánnyal küzd, lehet, hogy azóta betöltötték a pozíciókat. Azaz a munkaerő-keresletre vonatkozó adatok sem valódi állásajánlatok.
A felmérés adatai több szempont szerint is kereshetők, a földrajzi bontás mellett a foglalkoztatottak száma vagy szakmák szerint is. Ha azonban a szűkítés öt vagy kevesebb céget eredményez, adatvédelmi szabályok miatt nem jelennek meg az adatok.
Béta verzió
A Magyar Munkaerőpiaci Prognózis adattára jelenleg még csak a tavalyi felmérés eredményeit tartalmazza. „Adataink azonban 1991-től vannak, kezdetben félévente, majd évente készültek hasonló felmérések” – mondta Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója. A tervek szerint majd ezek az adatsorok is elérhetők lesznek az mmpp.hu oldalon, így idősorosan is össze lehet majd hasonlítani azokat. Nem kerülnek majd be a rendszerbe az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, vagy a megyei munkaügyi központok havi jelentései – az adatvédelem miatt és azért, mert ezek más mintával dolgoznak, így nem lehetne igazán összehasonlítani az eredményeket. Az ügyvezető elmondta: a távlati cél az, hogy a konjunktúra-kutatás és az előrejelzés átfogóan megismerhető legyen. Hozzátette, hogy a rendszernek ez még csak egy béta verziója, így folyamatosan fejlesztik, de várják a kritikát és a javaslatokat is a gvi@gvi.hu emailcímen, vagy a 235-0584-es budapesti telefonszámon.
