Újra súlyát veszti az OÉT?
Az OÉT szerepének súlyát az MSZP–SZDSZ kormány alatt kapta némileg vissza, mivel korábban, a Fidesz-éra alatt sok jogosítványukat elvették, és a fórum megkerülésével születtek a gazdaságot érintő kormányhatározatok. Az MSZP azonban deklarálta a társadalmi párbeszéd fontosságát, ennek érdekében az OÉT elé vitte például a minimálbér ügyét. A megszorításokat is az OÉT ülésén jelentette be Gyurcsány Ferenc júniusban. Ugyan-akkor ez utóbbi esetben már csak utólag hallgatták meg a szakszervezetek és a munkaadók álláspontját, a terveket már nem tudták befolyásolni.
Még érvényes
Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2005 novemberében középtávú vállalásokat tett. Ezek értelmében idén januárban közel tíz százalékkal 62 500 forintra nőtt a minimálbér, júliustól pedig kötelező bérminimum lépett életbe a szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozók számára, ami a minimálbér 105 százaléka (65 625 forint) abban az esetben, ha legfeljebb kétéves tapasztalattal rendelkezik a munkavállaló, míg ha ennél több tapasztalattal, akkor a minimálbér 110 százaléka (68 750 forint). 2007. január elsejétől már 65 500 forint lenne a legkisebb garantált bér, míg a bérminimumok is nőnének 72 050 és 75 325 forintra. 2008. januártól tovább emelkedne a minimálbér 69 000 forintra, s a bérminimumok ennek 120 (82 800 forint) és 125 (86 500 forint) százalékát tennék ki.
A megállapodás megkötésekor az OÉT a GDP 4 százalékos, a foglalkoztatás 0,5-1 százalékos bővülésével, valamint a személyi jövedelemadó csökkentésével, az egészséügyi hozzájárulás megszűnésével és 2 százalékos inflációval számolt.
Felülvizsgálatot kérnek
Ezzel szemben a kormány a költségvetés állapotának rendbetételéért teljesen új feltételeket teremtett a gazdasági szereplők számára, melynek hatásmechanizmusát meg sem vizsgálták – véli Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke. Érveik szerint a paktum egy teljesen más gazdasági környezetben született, az OÉT által deklarált feltételek szinte mindegyike megváltozott, sőt további nehezítő körülményekkel is számolniuk kell. Amennyiben az alkotmánybírósági szűrőn is keresztüljutnak a kormány tervei, a munkaadói oldal összes képviselője egyetért azzal, hogy a teljes minimálbérrendszer felülvizsgálatát kezdeményezzék már a szeptemberi ülésen. Nemcsak a szakképzettséghez kötött bérminimumok vállalhatóságát, hanem a minimálbér előre megállapított mértékét is felülvizsgálnák.
A foglalkoztatásban legnagyobb szerepet vállaló hazai kis- és középvállalati szektor ugyanis nem bírja el a terheket, melyeket a szintén túlterhelt lakosságra sem tudnak hárítani.
Betartatják
Ugyanakkor a munkavállalói oldal a paktum betartatása mellett foglalt állást. Az eredeti három évre szóló ütemterv megvalósulása a célunk – mondta el a FigyelőNetnek Meskó László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) sajtószóvivője. Ennek az is része, hogy a mindenkori minimálbér teljes összegére adómentességet garantáljon a kormány.
A munkaadói oldal egyet tud érteni a szakszervezetekkel, hiszen a munkavállalók minél magasabb bért szeretnének, de kérdés, hogy keresztülvihető-e ez a terv. Kassai Róbert meglátása szerint nem is a partnerek, hanem a gazdaság versenyképességét figyelembe véve kellene megszületnie a megállapodásnak. A csődbe menő vállalkozásokkal a munkahelyek és ezáltal a lakosság jövedelmi forrása is megszűnne.
