Pénzügy

Nagy hátrányban a nők a munkaerőpiacon

A nők továbbra is 15 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak és csak nagyon lassan zárul a két nem közötti szakadék a munkaerőpiacon – állapítja meg a Bizottság éves munkaügyi esélyegyenlőségi felmérése.

A felmérés szerint a legtöbb nő számára még mindig nagyon nehéz a ténylegesen is megvalósítható egyensúly megtalálása a munkahely és a magánélet, a családi teendők között, s ezért a szebbik nem képviselői közül továbbra is nagyon sokan kénytelenek a munkaerőpiactól való teljes távolmaradást választani. A foglalkoztatottsági ráta a nők körében 55,7 százalékos volt 2004-ben, ami 15 százalékponttal kisebb, mint a férfiaknál. De a dolgozó nőknek is jóval kisebb a választási lehetőségük, mint a férfiaknak, ezt illusztrálja, hogy több mint 40 százalékuk három szektorban koncentrálódik: az egészségügyben, az oktatásban és a közigazgatásban. Ezekben az ágazatokban a dolgozó férfiaknak kevesebb mint 20 százaléka található.

Vannak pozítiv jelek

A nők aránya továbbra is nagyon alacsony a felső és a legfelső szintű irányítási funkciókban. A menedzsereknek csak 32 százaléka nő, az igazgatótanácsi tagok között 10 százalékos az arányuk, a vállalati vezérigazgatói posztoknak pedig alig 3 százalékát töltik be a szebbik nem képviselői. Súlyos gond, hogy továbbra is nagy a nemek közötti torzítás a vállalati fizetési rendszerek felépítésében, erősek az előítéletek a nők munkaerőpiaci szerepvállalását illetően és a családdal szembeni kötelezettségek sokkal jobban megkötik a nők kezét, mint a férfiakét.

Pozitív viszont, hogy az utóbbi öt évben létrejött új állások több mint háromnegyedét a nők töltötték be. Ennek tulajdonítható az említett 55,7 százalékos női foglalkoztatottsági ráta, ami tehát továbbra is alacsony, de így is 0,7 százalékpontos emelkedést jelent a legutóbbi felmérés óta, s elvileg lehetővé teszi a Lisszabonban 2005-re célul tűzött 57 százalékos ráta elérését az idén.

Magyarország hátul kullog

A munkahelyi nemi szakadék különösen a mediterrán tagállamokban nagy (Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Cipruson és Máltán), de Luxemburgban is. Más szinten, de alapvetően ugyanez érvényes a skandináv országokban is, ahol pedig a nők foglalkoztatottsági aránya kiemelkedően magas európai viszonylatban. A legnagyobb bérkülönbségek a nők és a férfiak között Németországban, Nagy-Britanniában, Finnországban, Szlovákiában, Észtországban és Cipruson figyelhetőek meg.

Magyarország e téren a legtöbb mutatószám tekintetében a gyengébben teljesítő tagállamok közé tartozik. Ami a nők foglalkoztatottsági rátáját illeti, csak hat tagállam esetében kisebb a ráta, mint hazánkban, a parlamenti képviselők között pedig (Máltát leszámítva) Magyarországon a legalacsonyabb a nők aránya. A férfiak és a nők fizetése terén azonban viszonylag jól állunk, csak hét tagállamban kisebb a szakadék, mint Magyarországon.

A Bizottság várhatóan március 3-án teszi közzé állásfoglalását a „Nők és férfiak közti egyenlőség útitervéről”, amely konkrét lépések megvalósítását javasolja majd a nemi szakadék csökkentése érdekében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik