Pénzügy

Kell-e a nőknek az esélyegyenlőség?

Magyarországon a nők inkább felhasználják nőiségüket a munkahelyen, mint hogy elfogadják a nemi szerepektől független esélyegyenlőséget – derült ki a Nők Lapja Cafe és a Hewitt internetes felméréséből.

Idén először a Nők Lapja Cafe is csatlakozott a Figyelő-Hewitt Legjobb Munkahely kutatáshoz. A Nők Lapja Cafe internetes szavazása kifejezetten arra kereste a választ, hogy milyen a legjobb munkahely női szemmel. Többek között az is kiderült, hogy a magyar nők egészen addig felhasználják hagyományos női szerepeiket saját céljaik elérése érdekében, amíg valamilyen hátrányos megkülönböztetés nem éri őket







A FigyelőNet olvasóinak véleménye is számít
Legjobb Munkahely kutatását a FigyelőNet online felmérése is kíséri, mely arra keresi a választ: milyen a jó munkahely az internetezők szerint. A felmérés még nem zárult le, így lehetősége van Önnek is kitöltenie a kérdőívünket. Tovább a kérdőívhez >>

A nők sem hisznek magukban


A női szerep adta előnyökkel ügyesen élnek a magyar nők, ha viszont valamilyen hátrány éri őket, akkor vagy belenyugodnak a méltánytalanságba, vagy gyorsan továbbállnak – de egyik esetben sem élnek az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód adta jogi eszközökkel. Érdekes, hogy a válaszadók szerint nem feltétlenül a férfi főnökök vagy kollégák azok, akik az esélyegyenlőség útjában állnak. A válaszadó nők többsége maga sem hiszi el, hogy egy nő főnökként megállja a helyét. Ezt támasztja alá, hogy a megkérdezettek több mint fele (56 százalék) szívesebben dolgozna együtt férfi főnökkel, semmint hogy egy nőt fogadjon el felettesének.

„A nők között nagyobb a rivalizálás – mondja Csaposs Noémi, a Trenkwalder-Multiman karrier-tanácsadója. – A férfiakénál látszólag meghittebb női barátságok ellenére a nők csak igen kevéssé képesek szolidárisak lenni egymással. Nem függetlenül attól, hogy míg a férfiak inkább a formális, a nők inkább az informális világban mozognak otthonosan, a női rivalizálás kifinomult eszközökkel folyik, gyakran szinte észrevehetetlen, de annál kíméletlenebb.”

A nőiség csapdája – a férfi győz

Szögi Zoltán, a Nők Lapja Cafe munkapszichológus szakértője szerint a nőknek szembe kell nézniük a szociálpszichológiából ismert „kettős kötés” csapdájával: „Ez azt jelenti, hogy bárhogyan viselkedik egy sikeres nő, mindenképpen megbüntetik: ha ťnőiesenŤ, akkor azért, mert öntudatlanul is olyan értékeket, normákat jelenítene meg a férfiak uralta világban, melyet azok legfeljebb magánszférájukban képesek befogadni. A ťférfiasŤ fellépést viszont disszonáns volta miatt utasítja el a környezet. A kívánatos magatartás tehát a semleges nemű. Természetesen ilyet csak nagyon kevesek képesek megvalósítani, ezért a nőkkel mindig van valami baj.”

A többség viszont a csapda kikerülése helyett alkalmazkodni próbál a lehetetlenhez, és ebből születik aztán a legdisszonánsabb eredmény. Az a nő, aki egyszerre akarja magáról sugározni a női és „férfiúi” mivoltát, és így rögtön karrieristának kiáltják ki.


Talán ezzel magyarázható, hogy a válaszadók több mint egyharmada szerint nincs olyan kolléganője vagy nő vezetője, akire szakmailag felnéz. Vagyis a sikeres nő gyakran nagyobb elutasítással, ellenszenvvel találkozik nőtársai körében, mint a férfiak világában. Nemcsak a férfitársadalom által kijelölt láthatatlan üvegplafon eredményes áttörése miatt, hanem mert a sikeres nő által felmutatott magatartásminta a női többség számára keményebb kihívást jelent, hiszen ellene szegül a „női sorsról” szóló, mélyen a lelkekben gyökerező társadalmi ideológiáknak. A többség ezért inkább betagozódik a hagyományos női szerepelvárásokba, amelyeket meglepően ügyesen és hatékonyan használ a saját céljai érdekében.

Diszkrimináció élesben

De mi történik akkor, ha diszkrimináció éri a nőket? Erőteljesen megosztottak voltak a válaszadók azzal kapcsolatban, hogy mernének-e jogi úton érvényt szerezni érdekeiknek abban az esetben, ha súlyos méltánytalanság érné őket a munkahelyen. A válaszadók negyvenhat százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy ezt az utat választana, míg több mint felük nem tartja reálisnak, hogy ilyen eszközhöz folyamodjon. A magyar dolgozó nők ezek szerint még szkeptikusak ezzel kapcsolatban, és nagyobb részük inkább belenyugodna az őt ért méltánytalanságba, vagy inkább elmenekülne a helyzetből, mint hogy ügyvédhez forduljon.

A “potenciális pereskedők” között nagyobb arányban vannak a felsővezetők, illetve a tapasztaltabb 35-44 évesek (sőt érdekes módon azok, akik már túl vannak egy váláson). Kevésbé mernének pereskedni azok, akiknek több gyermekük van, illetve akik az 55 év feletti korosztályt képviselik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik