Akár munkahelyteremtés nélkül is kaphattak vissza nem térítendő állami támogatást egyes cégek – írja a Magyar Nemzet. A kormány nevében a Külgazdasági és Külügyminisztérium kötötte meg a megállapodásokat, amelyek leginkább három feltételhez kötötték a támogatást: a meghatározott bevétel mellett szerződésben kellett vállalni, hogy hány új munkahelyet teremtenek és hány százalékban alkalmaznak felsőfokú végzettségűeket.
A Hell-csoport négy cége összesen 7 milliárd forint támogatást kapott egyedi kormánydöntés alapján, cserébe pedig vállalták, hogy 29,9 milliárd forint beruházást valósítanak meg, melynek keretében a 172 fős munkavállalói létszámot 492-re, az árbevételt pedig 2020-ra 27 milliárd forintra növeli. Azonban a négy cégnek már a szerződés aláírásának évében 30,4 milliárd forint nettó árbevétele volt, és 600 munkavállalót alkalmazott, azaz még elbocsátásokkal is tudták volna teljesíteni az elvárást.
A Continental Automotive Hungary Kft. a támogatási szerződés értelmében azt vállalta, hogy 9,9 milliárdos kapacitásnövelő beruházással a veszprémi gyárban foglalkoztatott 1699 fő mellé további 130-at vesz fel, és a cég árbevétele 67 milliárd forint fölé emelkedik. A szerződést tavaly év végén írták alá, de a NAV nyilvántartása szerint már ekkor 2023-an dolgoztak a gyárban, amelynek 73 milliárd forint árbevétele volt.
A minisztérium nem adta ki a döntéseket megalapozó dokumentációt, ezért a Magyar Nemzet közérdekűadat-igénylési pert indított a tárca ellen. A lap azt is megjegyzi, hogy 2005 és 2010 között a szocialista kormányok 111,7 milliárd forinttal támogatták a Magyarországon működő multinacionális cégeket és nagyvállalatokat, az Orbán-kormány viszont 2011 és 2016 között 164,9 milliárd forint közpénzt osztott ki számukra egyedi kormánydöntésekkel.
Cikkünk megjelenése után a KKM a következő reakciót küldte:
A bázisértékek meghatározása nem a támogatási szerződés megkötéséhez fűződik, hanem a beruházás megkezdéséhez, amely sok esetben jóval a támogatási szerződés aláírása előtt, a támogatási döntéshozatali eljárás korábbi szakaszában megtörténik.
Ennek értelmében hibás és téves minden olyan megközelítés, amely a szerződés aláírásának időpontjához képest kéri számon a megteremtett munkahelyeket és beruházási költségeket.
Az uniós jogszabályok világosan kimondják: a munkahelyteremtést és a beruházási költségeket onnantól kezdve kell számolni, amikor egy cég elfogadja a kormány támogatási ajánlatát, és nem onnantól amikor a szerződést aláírják.
